Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)
GERSZI TERÉZ: Délnémet manieristák rajzai
körvonal határolja, mint pl. a vázlatkönyv egyik, ugyancsak bibliai jelenetet — Job panaszát (49. kép) -— ábrázoló rajzát. 8 Hasonló a modellálás módszere is : az erőteljes lavirozást a belső rajz kis vonásokból formált rendszere egészíti ki. A háttér jelzése mindkét rajzon csak a gyors vonásokkal felvázolt kontúrokra szorítkozik. A budapesti rajz keletkezését a vázlatkönyv rajzaival való szoros stiláris összefüggés alapján ugj^ancsak a mester érett korára, a XVII. század második évtizedére tehetjük. Ebből a korszakból való alkotásain már nem találkozunk a korai rajzok 9 zárt, leegyszerűsített körvonallal formált, zömök arányú figuráival, amelyekben még a nürnbergi kismesterek művészetének reminiszcenciái érződnek. Későbbi alkotásain az alakok nyúlánkabbak, gesztusaik hangsúlyozottak, mozdulataik erőteljesek, dinamikusak, mint amilyen a budapesti rajz Dávidjáé is. E feltehetően képhez készült vázlat az ifjú hőst a cselekvés legdrámaibb pillanatában ábrázolja, amint éppen lesújtani készül az előtte heverő Góliát fejére. A lobogó ruhájú ifjú mozdulatának dinamikája, az alakok erőteljes modellálása, a lavírozás fény-árnyék kontrasztjának festőisége és a háttér semmibevesző távlatának érzékeltetése olyan stíluselemek, amelyek már a manierizmusból a korabarokk felé való fejlődést mutatják. A mesternek ugyancsak későbbi korszakából szárznazhat gyűjteményünknek egy további, ez ideig meghatározatlan rajza (50. kép). 10 A Szt. Ágnest ábrázoló rajzon látható MK monogram a stiláris egyezések mellett kétségtelenné teszi attribuciónk helyességét. Kagernak a művészi fejlődés átmeneti sajátosságait tükröző rajzával szemben Rottenhamm érnek itt publikált műve (51. kép) 11 az archaizáló konzervativizmus példája. A Krisztust szentek társaságában ábrázoló rajz az Esterházy-gyűjteményben Peter de Witte műveként szerepelt. Kompozíciója a többzónás tagolású velencei képek típusát követi, egyes figurák, így pl. a szakállas öreg férfi feje, Tintoretto és Tiziano műveinek beható tanulmányozására vallanak. A kompozíció-vázlat legközelebbi párhuzamait Rottenhammer késői rajzai között találjuk, mint amilyen pl. a weimari „Mária mennybemenetele" és a „Mindenszentek"-et ábrázoló lapja (52. kép) 12 vagy a braunschweigi „Madonna szentekkel" c. rajza. 13 Tektonikus felépítésű, kiegyensúlyozott kompozíció, kifejezéstelen, szkematikus alakok, unalmas, száraz előadás jellemzi a késői, a mester augsburgi korszakában keletkezett alkotásokat. A korai, itáliai időszakból való művekkel szemben akadémikus 8 Nasse, H.: id. m. Das Schwäbische Museum. 1928. Heft 1—2. 36. J. M. Kager : Jób panasza. Szürkével lavírozott tollrajz. 9 Nasse, H.: id. m. Monatshefte für Kunstwissenschaft XIV. 1921, 32. tábla, 2—3. kép. 10 Ltsz. 238. „M. K. monogramrnista": Szt. Ágnes. Jelezve : „MK" Vízfestmény, 118 X 78 mm. Eredete ismeretlen. 11 Ltsz. 311. „Német művész XVI. század vége": Szentek gyülekezete. Lavírozott tusrajz. 446 X 270 mm. Esterházy (E. 26,12. Peter de Witte). — Időközben a weimari Schlossmuseumban megtaláltam rajzunknak egy változatát, Rottenhammernak egy szenteket ábrázoló oltárkép vázlatát. Toll, tus, 196 X 134 mm. Ltsz. K. K. 171. 12 Rottenhammer, H.: Mária mennybemenetele. Toll, tus, rózsaszín, vörös, zöld, barna, sárga vízfestékkel lavírozva. 421 X 252 mm. Jelzése : HR F. Weimar, Schlossmuseum. (Ezúton is hálás köszönetet mondok Dr. Peter Halmnak és Dr. Scheidignek a küldött fényképekért.) 13 Rottenhammer, H.: Madonna szentekkel. Szépia, toll, szépiával és tussal lavírozva. 454 X 299 mm. Későbbi jelzés : „Rottenhammer". A hátlapon: „N. 182 herrn Johann Radtenhaimers Visierung 10. Apprilis 1620 Wilhelm Altcrshaimer." Braunschweig, Museum. P e 1 t z e r, R. A.: Hans Rottenhammer. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses XXXIII. Wien, 1916- 336. old., 29. kép.
