Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 16. (Budapest 1960)
VARGA EDITH: Az óegyiptomi stukkó szobrászminták történetéhez
kerekded vonalát. Ez az arctípus már nem a saisi archaizáló, vagy a perzsa kor sok anatómiai részlettel kidolgozott portréit idézi ; sokkal inkább a XXX. dinasztia végi — kora ptolemaiosi periódusra vall, 4 melynek szobrásziskoláiban kialakították a királyfej egy típusát, és kis változtatással azt ismételték több, mint egy évszázadon át a mindenkori uralkodó jellegzetesebb vonásait kiemelve, de ugyanakkor megtartva a konvencionális típust. 5 Ezek a kora-ptolemaiosi vonások uralkodnak a budapesti stukkó fejen is, melynek fő jellegzetességei a húsos, kerekded arc, széles, hajlott orr, a duzzadt, konvencionális mosolyra húzódó ajkak, és a puha, erélytelen áll megformálásában nyilatkoznak meg. Ennek a kora-ptolemaiosi arctípusnak szobor vagy relief, mészkő vagy gipsz szobrászminta példányai csaknem minden egyiptomi gyűjteményben megtalálhatók. Ezek sorából különösen négy stukkó fejet és egy relief öntvényt kell kiemelnünk, melyek az általunk tárgyalt darabbal a legszorosabb hasonlóságot mutatják : 1. Király fej. Stukkó, m : 8,4 cm. Magángyűjtemény (2. kép). 6 A két orca a fülek vonaláig húzódik, a fülek azonban nincsenek kidolgozva, helyükön az öntvény szélének szabálytalan kidudorodása látható. Nemes-fejkötőt visel, középen ureusszal. A széles nyak alul félköríves lezáródású. Hátul kivájt, középen lyukkal. A fejkötő jobb oldalán nagy törés. Az arc és a nyak felületén kisebb sérülések. 2. Királyfej. Stukkó, m: 15,5 cm. Musée Cantonal des Beaux-Arts, Lausanne (3. kép). 7 A fejen ureuszos fejkötő. Az arcvonások elmosódottak. Hátul kivájt. A fejkötő szárai csonkák, hiányosak. A darab, a nyak folytatásából ítélve, eredetileg buszt lehetett. 3. Királyfej. Stukkó, m: 22 cm. Musée Graeco-romain, Alexandria (4. kép). 8 A fejdíszből csak a nemeá-fcjkötő alsó, homlokra simuló vonala látszik. A szemhéjak reliefszerűen kidolgozottak. Erősen töredékes, az arc alsó része két darabra tört. Az eredeti felület lekopott, a jelenlegi felszínen hiányok, sérülések láthatók. Hátul homorú. 4 A két korszak stílus-összefüggéseiről Id.: Steindorff, G.: Reliefs from the Temples of Sebennytos and Iseion in American Collections. .TWAG VII —VIII, 1944—45. 38 — 59 ; Bothmer, B. von : Ptolemaic reliefs III, Bull, of Mus. of Fine Arts. LI, 5 ; v. ö. II. Nektanebo Bubastis-i reliefjét II. Ptolemaios Philadelphos Behbet el-Hagar-i domborműve vei. 5 A típus konvencionális jellegére jellemző, hogy a szobrászminták tömegében gyakran nehéz különbséget tenni király- vagy istenarcok között, és még az e korban épült templomok Hathor-fejes oszlopain is ezek a jellegzetes vonások jelennek meg ; Edgar, C. C: Remarks on Egyptian « Sculptors' models ». Ree. de trav. 1905. fasc. III— IV. 138. 6 A fejecskét 1959 májusában vásároltam Egyiptomban, Ilehiában (Zagazig mellett). A műkereskedő szerint Teli el-Maskhuta (Pithom) mellől származik. 7 Inv. Eg. 22. Lelőhely : ismeretlen. Dr. Widmer egykori magángyűjteményéből származik. Publikálta : Wild, IL: Antiquités égyptiennes de la Collection du Dr. Widmer. Musée Cantonal des Beaux-Arts. Lausanne, 1956. IL tábla. — Ehelyt mondok köszönetet dr. E. Manganelnek, hogy az Eg. 21 és 22. sz. fejek fényképeit részemre megküldte, s ezzel nagyban elősegítette munkámat. — H. Wild a fejet votiv királymaszknak határozta meg és a Ptolemaios-korra datálta. 8 No 25120, Economides gyűjtő ajándéka, aki állítólag Memphisben vásárolta. Itt fejezem ki köszönetemet H. Riadnak, a Múzeum igazgatójának, aid alexandriai tartózkodásom alkalmával lehetővé tette számomra, hogy a darabot lefényképezzem és publikáljam.
