Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

MOLNÁR ZSUZSA: Megjegyzések Camille Corot négy rajzáról

később, 1847-ben a Salonban kiállított. Itt jelentkezett először Corot sajátos festőisége, mellyel átköltötte a látványt anélkül, hogy a valóságból elvett volna. A festői együttes — Róma látképe a vegetáció laza koszorújában — a tavaszi késődélutáni napsütés fényében villan fel.

7 A budapesti vázlaton nemcsak a kompozíció, hanem a fényelosztás is azonos a festménnyel. A tollrajz érzékeny rajzi elemeit a könnyed foltokban felrakott lavírozás fogja össze, frissessége jelzi, hogy a szabadban, egy ülésre készült. A jobb alsó sarokban a képvázlatnak mintegy helyesbítéseként, bár kissé más nézőpontból, a rézsútosan ledőlt falú Colosseum és a Titus diadalív körvonalait rögzítette, míg a bal alsó sávon két boltozatrom, fák és növények mögött a távolban rajzolódik ki a Colosseum tömege. Ez utóbbi vázlat felhasználásáról nem tudunk. Bizonyos tehát, hogy elgondolását először e rajzán rögzítette, s ezután fogott a kisméretű kép megfestéséhez, „palettája sápadtságát" panaszolva.

8 E kompozíciót egy évvel később megismételte egy ceruzarajzán, amely a Moreau-gyűjteményből szintén a Louvre-ba került.

9 Véletlennek kell tulajdonítanunk, hogy Corot a képre vonatkozó ajándékozási szándékát erre a rajzra jegyezte fel („Au Museum") és nem a budapestire, amely a hagyatéki bélyegző tanúsága szerint ez időben szintén a művész tulajdonában volt. Ez utóbbi, s e rajz ismertebb volta lehetett oka annak, hogy Meier Graefe 1930-ban megjelent könyvében a festmény részletes elemzése után e variánst említi, a budapesti rajzot pedig egyáltalán nem.

10 Míg a Colosseum-vázlatlap aránylag ritka korai festői rajzainak egyike, az érett korszak jellegzetes rajzi emléke a Kecskével küzdő pásztor (37. kép).

11 A halvány kékesszürke papíron eldörzsölt fekete krétarajz a festményein oly sokszor megcsodált leheletszerű tónusokat idézi, a kompozíció a fiatalkorában kedvelt klasszikus szkéma kötetlenebb változata. Az előtérben küzdő két alak mozgásának iránya félkörben vezeti hátra a szemet, a motívum itt expresszívebb,

12 mint az 1847-ben festett „Jeune chevrier jouant avec sa chèvre" című idilli hangulatú képén, amelyen 7 Meier—Graefe, J. : Corot. Berlin, 1930. 31—33. 8 Moreau—

N e 1 a t o n, É. : id. m. 22. Corot levele Abel Osborne barátjához Rómából 1926 márciusában. 9 Rome—

Le Colisée vue des Jardins Farnèse. Ceruza. 240 X 440 mm. Jelezve a hagyatéki bélyegzővel. A bal alsó sarokban : Jardins Farnèse avril 1827. Pour le Museum. — A Moreau gyűjtemény katalógusából szó szerint : Ces derniers mots, écrits d'un main tremblant sous l'étreinte de la mort, sont l'indication de la volonté de Corot relative à la peinture du même motif, qui suivante son désir, a été donné après lui au Musée et se voit aujourd'hui au Louvre ; R o b a u t, A. : id. m. 66. sz. ; Moreau kat. 108. sz.; Louvre kat. 2713 sz. 10 Meie r—G r a e f e, J. : id. m. 33. 11 Kecskével küzdő pásztor. 1852. Jelezve: Corot. Kréta és ceruza. 308x258 mm. Dutilleux—Robaut—Majovszky gyűjtemény — Szépművészeti Múzeum. Ltsz. 1935 — 2681 ; R o b a u t, A. : id. m. IV. 2881. sz. (ill.) A technika megjelölése hibás; D e 1t ei 1, L. : Corot. Paris, 1910. 95 ; Meiler, S. : Handzeichnungen des XIX. Jahrhunderts aus der Sammlung Paul von Majovszky. Die graphischen Künste. 1919. 10. (ill.) ; Cézanne und seine Ahnen. A Marées Gesellschaft 33. kiadványa. 4. tábla ; R ó z s a f f y, D. : id. m. 383 ; M e 11 e r S. : Majovszky Pál rajzgyűjteménye a Szépművészeti Múzeumban. Magyar Művészet XI, 1935. 140. (ill.) ; Hoffmann E. : A Majovszky gyűjtemény. Európa I, 1943. 152; Gvergyay A.: Francia művészet a Szépművészeti Múzeumban. Budapest II, 1947. 452 (ill.) ; P a t a k y, D. : id. m. 6, 15 old., 20. tábla ; Kiállítva: Műcsarnok, 1919; A Szépművészeti Múzeum Grafikai Kiállításain. 1921, 1933, 1935, 1936, 1956, 1959. 12 Bazin, G. : Corot. Paris, 1942. OS