Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 15. (Budapest 1959)

SPRINCZ EMMA: A Szépművészeti Múzeum antik szarkofágtöredékei

említhetjük. Ezek közül a gyűjteményünkben levő fejecske legközelebbi analógiáját az aquileiai töredék adja.

4!l Ha megvizsgáljuk töredékünk kidolgozásának módját, azokat az ismertető jegyeket fedezzük fel rajta, amelyek az i.u. III. sz.-i attikai szarkofágplasztikát jellemzik. A hajtömeg lágy, festői kezelése,

50 a bevésett szemöldökvonal,

51 a duzzadt, erősen ívelt felső szemhéj

52 az attikai szarkofágok alakjainak jellemző vonásai. A haj megmunkálásában, a hajfürtök tömegének elrendezésében az ún. „Flammenhaarstil"

5:! valamivel nyugodtabb kezelését látjuk. Ez a stílus kb. 220—270-ig érvényesült a szarkofágplasztikában,

54 s a gallienuskori reneszánsszal szűnt meg.

55 Erre az időre datált évszakos szarkofágok közül a Palazzo dei Conservatori

50 240-re, a Louvre

57 250-re ós a jeruzsálemi

58 250-re keltezett darabjait említhetjük meg, ezek geniusainak hajkidolgozásához hasonlíthatjuk a gyűjteményünkben levő fejecskét is. Összefoglalva a fent elmondottakat, a fejecskét az évszakos szarkofágok azon csoportjába sorolhatjuk, amely az attikai műhelyek ismertető jegyeit viseli magán, s készítésének korát a 240—250-es években kell keresnünk. 8. Domborműves töredék amorett fejecskével (13. kép). Megmaradt a fejecske a nyakkal együtt.

5!) A fejtetőn a haj töredékes. Orra letört. Megsérült a homlok, a jobb orca, az ajkak és a nyak alsó része. Domborműben faragott, balra néző gyermekfej. Vállig érő haja göndör csigákban elrendezve keretezi a kissé széles arcot. A szemöldök, az alsó és felső szemhéj vonala be van vésve, pupilla ki van fúrva. A fejtől jobbra a hátlapon lagobolon görbülő végének töredéke látszik. A szem belső sarkában, az orrban, a száj szögletébon fúrónyomokat találunk. A hajfürtök megmintázásánál szintén alkalmaztak fúrót. A töredék hátlapja, durva, érdes felületű. A domborműves fejecske kicsiny mérete után szarkofágfedél része lehetett. Egyetlen attribútuma, a lagobolon töredéke alapján a szarkofágfedeleken ábrázolt szüretelő amorettek csoportjába kell helyeznünk.

00 Ezek a kis amorettek csaknem kivétel nélkül szárnyasok. A Museo dei Conservatori egyik szarkofágfedelén is szárnyas amorettek szüretelnek.

61 Egy szőlővel telt préskádban két amorett áll, a jobboldalt álló kezében görbe végével felfelé tartott lagobolon van. Fejét kissé balra for49 Ld. 48. mj. — Brusin, G. : Gli scavi di Aquileia. TJdine, 1929. 133. old., 17. sz., a tavasz géniuszát ábrázolja a töredék, Brusin szerint attikai munka. Ennek a gyermektípusnak kevésbé finomabb megfogalmazásával találkozunk a római Septimius Severus diadalíven, a gyermekalak itt az őszt szimbolizálja, Hanf mann, G. M. A. : id. m. 21. kép. û0 Rodenwaldt, G.: Jdl. XLV, Berlin, 1930. 32, 38, 39, 55. kép. 51 Rodenwaldt, G. : id. m. 109. old., 40, 44. kép. 52 H a n f m a n n, G. M. A. : id. m. 31 ; Rodenwaldt, G. : id. m. 53 R o d e n w a 1 d t, G. : Jdl. LI, Berlin, 1936. 95 — 96. 54 E korszak művészetével foglalkozik Rodenwaldt előbb idézett cikke, 1. 53. jegyzet, 55 Rodenwaldt, G. : id. m. 56 Hanf mann, G. M. A.: id. m. 30 — 31, 232 — 233. 57 Hanf mann, G. M. A.: id. m. Louvre I. 23 — 24, 37 — 38, Louvre IL 23 — 24. 58 Hanf mann G. M. A.: id. m. 37 — 38. 59 Letét, L. 2.003. Mérete: 7x8x3,5 cm. Anyaga fehéres, nagvszemcséjű, kristályos márvány. Ismeretlen lelőhely. Publikálatlan. {i0 Szüretelő amorettek: Wilpert, G. : I sarcophagi eristiani antichi. Roma, 1929 — 36. 69. tábla, szüretelő jelenettel. — 117. tábla, a szarkofág mindhárom oldala szüretelő amorettekkel van díszítve. — 271. tábla, sarokoszlopos szarkofág, két oldallapon szüretelő amorettek. 61 Gerke, Fr. : Die christlichen Sarkophage der vorkonstantinischen Zeit, Berlin, 1940. 38. tábla, 2.