Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)
GARAS KLÁRA: Josef Winterhalter
apátság könyvtártermében esetleg ő festené meg Maulbertsch brucki freskójának mintájára a mennyezetképet. 23 A brünni rajzokon a 800-as évek elejéig követhetjük Winterhalter rajzstílusának fejlődését. A késői oltárvázlatokról a már kiforrott s a szűk helyi gyakorlatban bizonyos mértékig modorossá vált Winterhalter késői rajzstílusát ismerhetjük meg. 24 A Maulbertschel való hasonlatosság itt már természetesen nem olyan erős mint a korábbi alkotásoknál volt, még akkor sem, ha Winterhalter maulbertschi kompozíciók, típusok reminiszcenciáit használja fel. Szálkásabb, szárazabb s ugyanakkor részletezőbb előadásmódja jól megkülönböztethető Maulbertschétől. Maulbertsch, különösen a késői rajzokon kevesebb eszközzel dolgozik. Jobban megközelíti a klasszicizmus rajzeszményét, mint Winterhalter, aki jóllehet lényegében már a klasszicizmus korában tevékenykedik, de jobban megrekedt a későbarokk festészet felfogásmódjánál és műformáinál. Maulbertsch az alkotó lángelme lendületével túljutott a maga művészetének korábbi későbarokk, rokokó fázisain, Winterhalter, az epigon, megállt a fejlődésnek ebben a szakaszában. A Winterhalter rajzok meghatározása, a znaimi mester hiteles műveinek felismerése és közzététele lehetőséget nyújt a mester és tanítvány kapcsolatának további tisztázásához is, s módot ad néhány tévesen Maulbertsch műveként szereplő vázlat helyes attribuálásához. Bécsi műkereskedelemből stuttgarti, majd müncheni magántulajdonba (W. Reuschel) került egy Maulbertschnek tulajdonított ovális mennyezetvázlat, mely a feltámadott Krisztust ábrázolja a passió eszközeit, keresztet, zászlót tartó angyalok közt (57. kép). 25 A vázlat egy másik, kevéssé eltérő változata, egy temperavázlat a brünni Múzeumban látható Winterhalter műveként. A Winterhalter festményeivel s a jelzett rajzokkal mutatkozó szoros stílus-és típusrokonság tanúsítja, hogy a helyi hagyományra támaszkodó brünni meghatározás a helytálló, s a Feltámadás vázlat a kerekded, elmosódott és üres arcokkal, a száj, homlok és piciny orr sematikus rajzával (1. pl. a Joachim látomása rajzot Bécsben stb.) valóban a znaimi mester s nem Maulbertsch alkotása. Szembetűnő a hasonlatosság a Feltámadás vázlat két változata és a bécsi Barockmuseum néhány Maulbertsch műveként kiállított új szerzeménye, három kis aquarellképecske közt, A Krisztus apostolokkal, Krisztus a pokol tornácán és Holt Krisztus Mária ölében képek bágyadt, szinte gyermekes előadásmódja, a hibás rajz (1. pl. a zászlótartó Krisztus karját), a torz karomszerű kezek, sematikus arcok Winterhalter korai, a fentiekben már tárgyalt rajzait idézik (1. az orláti kompozíciók rajz másolatait) és semmiképpen sem állják ki az összehasonlítást Maulbertsch hiteles és sajátkezű vázlataival. A bécsi vízfestmények a Kirchberg am Wagram melletti Gross Rieden23 Straka, C: Vznik filosofskeho salu knihovnv Premonstratu na Strahove v Praze. Praha, 1920. 11. 24 Brno, Moravske Museum : Oltárvázlat Szt. Flóriánnal. Lavírozott tollrajz, 234 X 185 mm. Jelezve ,,J. Wh. inv. et delineavit", B. 1315. Oltárvázlat Szt. Ceciliával. Tollrajz, 324x218 mm. Jelezve „Vom Winterhaider entworfen", B. 45. — Oltárvázlat Sienai Szt. Katalinnal. Lavírozott tollrajz, 225x 171 mm. Jelezve ,,Jos. Winterhaider", B. 51. Oltárvázlat Nep. Szt. János. Lavírozott tollrajz, 258x350 mm. Jelezve „Vom Josef Winterhaider Ao : 802 . ." B. 1318.— Oltárvázlat, Szt. Ágoston. Lavírozott tollrajz, 258x350 mm, B. 1317. — Oltárvázlat Mária, Színes tusrajz, 230x 180 mm. Jelezve „Skizziert Von WTnterhalder m. p." B. 1314. — Három allegorikus nőalak. Lavírozott tollrajz 173X214, B. 44b? — Oltárfreskóvázlat. Tollrajz, 360x240 mm. B. 1316. — A tudománv allegóriája. Lavírozott tollrajz, 390x483 mm. B. 46.— Oltárvázlat, Szt. Egved. Lavírozott tollrajz, 342x231 mm és 361x240 mm, B. 133, B. 42. — Mennyezetvázlat, Színes tusrajz, 223x280 mm, B. 1319. 25 Olaj, vászon, 32 X 39 cm. Wien, Glückselig 1933, Slg. Reinighals No. 132. Kiállítva Wien, Galerie Neumann und Salzer 1930, No. 23.
