Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 14. (Budapest 1959)
GARAS KLÁRA: Josef Winterhalter
kicsinyes, nyugtalan. Különösen az arcok, kezek rajza okoz problémát a fiatal festőnek. Maulbertsch páratlanul szuggesztív gesztusait, a kezek lélekteli játékát úgy próbálja visszaadni, hogy nagyon is hosszúra, túl nagyra torzítja a végtagokat. Igyekszik Maulbertsch rajzstílusát imitálni; a bravúros és sommás előadásmód azonban túlságosan nehéz feladat elé állította a kezdő művészt. A XVIII. század művészeti oktatásában általános gyakorlat volt hogy a tanítványok, segédek a mester műveinek kopírozásával tanultak. Anton Maron, Mengs osztrák sógora, a bécsi akadémia megreformálására készített tervezetében határozottan rámutat arra a hibára ,, class die heutigen Meister die Lehrlinge gar zu lange nach ihren eigenen Werken copiren lassen... Dieses hat bis hieher viel zum Abfall der Künste beygetragen" (1772), 9 Maulbertsch műhelyében is az volt a szokás, hogy a tanítványok a mester képeit, rajzait másolták egészében és részleteiben. 10 Ilyen rajz utáni másolatnak tekinthetjük Winterhalter említett két vázlatát s az ugyanehhez az emlékcsoporthoz — esetleg egyazon vázlatkönyvhöz — tartozó további Albertinabeli lapokat, a Noé és Ábrahám, a szeplőtelen Mária, illetve virágkosarat tartó puttók ábrázolásával. Utóbbi a féltoronyi kastély Maulbertsch freskójának (1765) egy részletéről készült, a másik kettő mintaképe ismeretlen. 11 Ebben az összefüggésben kell említenünk a Niederösterreichisches Landesmuseum egy Maulbertschnek tulajdonított tanulmánylapját is, egyik oldalán két pendentifhoz tervezett egyházatya, illetve evangélista alakkal, másik oldalán az angyalok karával. Az arcok elmosódott, kicsit üres oválja, a pontszerű szemekkel, a rövid vonalként megrajzolt szájak, a kezek ós lábak furcsa, sematikus rajza (elkeskenyedő ékként a kéznél, leegyszerűsített ívvonallal a talpnál), a plaszticifás hiánya olyan sajátságok, melyek nem Maulbertschre, hanem a tanítvány Winterhalt erre jellemzőek. Ezekkel a karakterisztikus vonásokkal találkozunk a már önállóvá lett Winterhalter első hiteles alkotásainak rajzvázlatain is, így mindenekelőtt az obrovitzi kolostor (jelenleg kórház) falképeinek (53. kép) 12 szignált vázlatán (New York, iSuida gyűjt.). A refektóriumbeli freskó, a falakon a kolostor alapítóinak és pártfogóinak festett fülkékben megörökített, szoborutánzó grisaille alakjaival Winter9 L ü t z o w, C: Geschichte der K. K. Akademie der Bildenden Künste. Wien, 1877 54. 10 Gyakori volt a tanulóévekben a metszetek másolása is. Valószínűleg Maulbertsch útmutatására készítette Winterhalter 1763-ban a brünni múzeumban őrzött rajzát (B. 1315, 220 X 176 mm, szignálva : ,, Winterhalter Dell"), Pietro Monaco Tiepolo metszetének, a „Gazdag Lázár lakomája" iskolás kópiáját. 11 Kiállítva Wien, Albertina 1956. F. A. Maulbertsch und die Kunst des österr. Barock. Katalog 31—32, No. 94, 95. 101. Ugyanott a Szeplőtelen Mária rajz tévesen „nach dem Apsisfresko der Pfarrkirche in Sümeg" meghatározással szerepel. Az idézett katalógusban 93. sz. alatt szereplő, korábban Maulbertschnek tulajdonított rajz a Maria Treu kupolaképének s egyik oltárképének (Mózes csoport és Calasanci Szt, József oltár) részletábrázolásával korábbinak látszik a hatvanas éveknél s aligha lehet Winterhalter alkotása. A székesfehérvári két pendentif nőalak, Jael és Mirjam rajza (lavírozott tollrajz, 163X212 mm, ltsz. 30.598) ugyancsak kvalitásosabb, biztosabb, mint Winterhalter egyidejű rajzai s az Albertina másik székesfehérvári vázlatával (Mária születése, ltsz. 25.132) való hasonlóság alapján inkább Maulbertsch oeuvrejébe sorolhatjuk. Hasonlóképpen a régebbi attribucióknak megfelelően Maulbertsch s nem Winterhalter művének tartjuk a Hit allegóriáját ábrázoló, kitűnő oromvázlatot (tollrajz, 259x413 mm, ltsz. 25.004). 12 Lavírozott tollrajz és ólomvessző, 220 X 355 mm. Kiállítva Wien, Österr. Galerie : Entwürfe von Malern, Bildha,uern und Architekten der Barockzeit in Österreich. 1937 XXV. No. 119.; Lawrence, The University of Kansas Museum of Art, German and Austrian Prints and Drawings of the 18th century No. 62, tévesen mint a könyvtár freskójához 1781 körül. Jelezve ,, Joseph Johann Winterhalter". 10 Bulletin 141
