Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

FENYŐ IVÁN: Ismeretlen olasz rajzok

utolsó áldozását" ábrázolja (44. kép). A lapot Hoffmann Edith már ismerte, mert ő hozta össze Luti nevével, utalva az Albertina ,,Sienai Szent Katalin áldozását" ábrázoló lapjára.

13 Hoffmann Edith attribúciójának helyességét teljes mértékben igazolni lehet. Megállapításunk szerint a rajz előzetes vázlat a római Largo Magnanapolin levő S. Caterina di Siena templom első jobboldali oltárán található festményhez. Említett cikkében Moschini mutatott rá elsőnek az Albertina-rajz és a S. Caterina di Siena Magdolna festménye közötti összefüggésre. Mindenesetre érdekes, hogy a templom névadó szentje mindössze a bécsi vázlatrajzon szerepel és Luti a templom részére — természetesen mellékoltár részére — „Magdolna áldozását" festette meg. Éppen az Albertina rajza alapján feltehető, hogy eredetileg egy „Szent Katalin áldozását" ábrázoló festményt szántak a főoltárra és Lutit már foglalkoztatta az oltárkép terve. Végül is azonban a főoltárra Melchiore Caffá márvány domborműve került sienai Szent Katalin glorifikációjávai. Az első kápolna részére, amelyet Luti freskói díszítenek, a mester — talán kárpótlásul a főoltár elmaradásáért — megfestette Magdolna ábrázolását. A S. Catarina cla Siena Magdolna képéről a neves francia szobrász, Edme Bouchardon, Róma műemlékeinek fáradhatatlan rajzolója, vöröskréta másolatot készített, amely ma a Louvre-ban van (43. kép).

14 A Bouchardon-féle rajz mellett különösen feltűnik a budapesti rajz előzetes vázlat jellege. A francia szobrász kitűnő lapja mindazokat a gazdag részleteket visszaadja, amelyek az oltárképen láthatók, s így tetszetősebb a Szépművészeti Múzeum eredeti Luti-vázlatánál. De hiányzik belőle a vázlat frissesége és közvetlensége. Nézzük csak meg Magdolna bájos, finom profilját a vázlaton és a kifejezésszegény, konvencionális fejet a párizsi másolaton. — Rajzunk stílusa igen jellemző Luti rajzmoclorára. A düsseldorfi Kunstakademie gazdag rajzgyűjteményében van a most publikált budapesti Luti-rajz közeli rokona. Az „Emmausi vacsorát" ábrázolja és előzetes vázlat Luti azonos témájú festményéhez, a római Galleria di San Luea-ban.

15 Benedetto Luti tanítványai közé tartozott egy ideig Rómában a bergamói és elsősorban velencei iskolázottságú Bartolommeo Nazari. Nazari rajzolói profilja nem eléggé ismert, hogy jelzetlen rajzokat biztonsággal felismerjünk. Csak intuíció alapján az ő nevével kapcsolatban publikálunk egy pap képmását ábrázoló lapot, amelyet szintén az említett anyagban találtunk (40. kép). Ez a rajz annyira hasonlít a bécsi Albertina B. Nazarinak tulajdonított rajzára, hogy Nazari szerzőségének kérdését legalábbis fel kell vetni.

16 A hagyomány szerint Carlo Maratti utolsó tanítványa Agostino Masucci volt (1691—1758), aki mestere által kijelölt csapáson haladva, Benedetto Luti művét szetétől is megérintve készítette kellemes benyomású, de konvencionális és por13 Hoffmann Edith írása a rajz hátlapján. — A budapesti rajz leltári száma 57.42. K. 205x 145 mm. A Lugt 1468 és a Delhaes gyűjteményekből. — A bécsi rajzra vonatkozóan lásd, Beschreibender Katalog der Handzeichnungen der Albertina III. Wien, 1932. Die Zeichnungen der Toskanisohen, Umbrischen und Römischen Schulen. 813. sz. 180. kép. 14 Guif frey, J.

—Marcel, P. : Inventaire General des Dessins du Musée du Louvre et du Musée de Versailles I. Paris, 1907. 104. 15 Budde, I. : Beschreibender Katalog der Handzeiehnungen in der Staatlichen Kunstakademie Düsseldorf. 1930. No. 494. — Vö. Voss, H. : Die Malerei des Barock in Rom. Berlin, 1924. 363, 609 és 691. (Nachträge). 16 Ltsz. 58.9.

K. — 430x299 mm. — Fekete és fehér kréta, barnára fakult, kékeszöld papiroson. — Az Országos Képtárból. — A bécsi rajzot lásd : Bes'dricibender Katalog der Handzeichnungen in der graphischen Sammlung Albert ina. Die Zeichnungen der Venezianischen Schale. Wien, 1926. 284 szám.