Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)

AGGHÁZY MÁRIA: Az Esterházy család síremlékszobrainak modelljei

Herold bronzöntő műhelyéhez tehát régi keletű és több irányból eredő lehetett. 1681, majd 1682 — az aranygyapjas kitüntetés és a második házasság után azonban a szobrok kivitelezésére a vezető mester 1683-ban bekövetkezett halála miatt nem kerülhetett már sor. A talán Pozsonyban készülő minták már nem jutottak a Bécsbe átköltözött öntőműhelybe, vagy éppen onnan, de csak ilyen ideiglenes formában kerültek Pozsonyba. Tisztázatlan még elhelyezésük módjának és mintázójuk. faragójuk személyének kérdése. Az első probléma külföldi analógiák révén könnyen megoldható, a második azonban már csak feltevéssel közelíthető meg. Az Itáliában kialakult barokk fali síremlék-típusok olasz mesterektől származó, hasonlóan elhelyezett alakjaival az Alpoktól északra is gyakran találkozunk. A legjellemzőbb példa erre a szász fejedelmi sírkápolna szoborsorozata Preibergben G. M. Nosseni és C. di Cesare-től, az 1585—1594 közötti évekből.

12 A fal melletti architektúra keretében térdelő alakok számára ott is csak úgy jutott hely. hogy lábukat a szobrász elvágta (34. kép). A mintázó, faragó személyének megközelítéséhez csak a stílusanalógiát vehetjük segítségül. Hasonló testarányokkal felépített bronz síremlék-szobrot pár évtizeddel később Brünn-ben találunk, a Szt. Jakab-templomban, Radwit de Souches generálisét, 1722-ből.

13 A megnyúlt, hosszú derekú test, hosszú, vékony végtagok és aránylag nagy fej, továbbá az egész testtartás bizonyos félszegsége teljesen közös a brünni és pozsonyi szobrokon. A brünni alak mintázója Johann Christian, vagy Johann Kaspar Pröbstl szobrász.

11 Ő 1682-ben lett brünni polgár és 1720-ban a nürnbergi származású Siegmund Kercker bronzöntőnek szállította a Souche-emlék modelljét. Nem lehetetlen, hogy Pröbstl brünni feltűnése előtt a szintén nürnbergi születésű Balthasar Herold bécsi műhelyének dolgozott és annak feloszlása Titán ment át az 1680-as évek elején Brünnbe. Első munkája az ott is felállításra kerülő Mária-oszlop mellékalakjainak kivitelezése körül akadt. A bécsi bronzöntő műhelyéhez hasonló feladatoknak rokon megoldása valószínűvé teszi azt a feltevést hogy Pröbstl szobrásznak szerepe lehetett a pozsonyi Esterházy síremlékszoborminták létrejöttében. A GG H Á Z Y MÁRIA 12 B r u h n s, L. : Das Motiv der ewigen Anbetung in der römischen Grabplastik . . . Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte IV. Wien, 1940. 295 —296. old., 216 kép. 13 Prokop, A. : Die Markgrafschaft Mähren in Kunstgesohichtlicher Beziehung. IV. When, 1904. 1253 — 1254. old., 1538, 1539 kép. 11 T hi eme—

B e ek er : Alig. Lexikon XX. Leipzig, 1927. 160. és XXVII. Leipzig, 1933. 418.