Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 13.(Budapest, 1958)
GERSZI TERÉZ: Adalékok a prágai rudolfinus-kör német mestereinek művészetéhez
A két bibliai témájú rajz, amely Aachen elveszett, korai kompozícióját őrzi, nemcsak tárgyát tekintve különbözik későbbi, prágai korszakának alkotásaitól, hanem szellemben és stílusban is eltér azoktól. E korai, tintorettói alkotások még semmit sem árulnak el későbbi műveinek világias, mitologizáló-allegorizáló szelleméből, erotikus vonásaiból, élénk fantáziájából, dekoratív készségéből, a szubtilis iránti fogékonyságból, amely azonban nem gyengítette a valóság vaskos és groteszk jelenségei iránti érzékét sem. Ez a különféle hatásokra érzékenyen reagáló szellemi hajlékonyság volt a prágai udvarban működő nemzetközi művésztársaság egyik legjellemzőbb vonása. Az északi, déli és nyugati művészi hatások gyújtópontjává vált központban aránylag igen hamar kialakult a korabeli művészi törekvéseknek úgyszólván mindegyikét magába olvasztó, de mégis sajátos színezetű rudolfinus manierizmus. E művészet kialakításában jelentős szerepet játszott maga Rudolf császár, akinek választékos ízlése és sajátos művészi igénye nemcsak az alkotások témájára, hanem stílusára is irányítólag hatott. Az udvari művészeknek egyik fő feladata volt az uralkodó és környezete arcvonásainak megörökítése. Rudolf császárról gyűjteményünk is őriz egy ismeretlen prágai művész műveként számon tartott, egészalakos akvarellportrét (17. kép). 25 A harci öltözet : a vértezet, kard és marsallbot, a győzelmet jelképező babérkoszorúval a fejen, nem volt a császár jellemző viselete, csupán a háborús idők követelményeinek tett engedmény jele. A könnyed, hol vékonyodó, hol vastagodó vonásokkal rajzolt, barnával, sárgával és vörössel enyhén lavírozott portré fojtott, tompa színharmóniája jellegzetesen manierista festői kultúrájú művészre vall. A császárról kevés egészalakos portré készült, annál gyakoribb a mellkép. Igen ritka az élet után festett vagy rajzolt arckép, többnyire egyik művész a másik munkáját másolta ; ezért látható a legtöbb portrén ugyanaz a beállítás a kissé jobbra fordult fejtartással. A budapesti rajz Aachennek Sadeler metszetében reánk maradt mellképéhez áll a legközelebb, amelyet a festő 1603-ban a császárnak a törökök felett aratott győzelme alkalmából készített. 26 Feltehetően a budapesti rajz is ez idő tájt készülhetett, mesterét valamelyik Hans von Aachen környezetében dolgozó festőben sejtjük. A Rómában Aachen tanítványaként működő Josef Heintznek néhány szép színes krétarajza van gyűjteménjmnkben ; az egyik egy álló, fésülködő és egy ülő nőalakot ábrázol (18. kép). 27 A hátlapon lecsúszó leplét karjával felfogó s az előbbi álló figurához hasonló tartású, de annál vázlatosabban rajzolt nőalak látható (19. kép). Mindkét álló alak tartása kiegyensúlyozott ritmust fejez ki azáltal, hogy az egyik oldalra helyezett testsúly következtében a csípő kereken kidomboroelik. A mozdulat lendületét a felsőtest fordulata és a balkar tartása fokozza. A szép formákat lágyan hullámzó, erőteljesen húzott kontúrvonal írja körül, amelyen belül enyhe modellálás érzékelteti a formák plasztikáját és az életteli test felületi szépségét. Ezek az artisztikus, érzéki bájt kifejező nőalakok, amelyek Correggio figuráira emlékeztetnek, festményhez készült vázlatok ; igen valószínű, hogy a bécsi Kunst 25 Ltsz. 310. Aachen köre : II. Rudolf császár vértezetben. Toll, ecset, szépia, biszter, vörös, fehér fedőfesték. 185x125 mm. A Delhaes-gyűjteményből. 26 Peltzer, R. A.: Der Hofmaler Hans von Aachen, seine Schule und seine Zeit. Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen . . . XXX, Wien, 1912. 36. kép. 27 Ltsz. 83. Josef Heintz: Fésülködő nő. Vörös és fekete kréta. 210x183 mm. A Wiesböck- és a Delhaes-gyűjteményből.
