Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)

MOJZER MIKLÓS: Vincenzo Pagano két ismeretlen képe

VINCENZO PAGANO KÉT ISMERETLEN KÉPE Az esztergomi Keresztény Múzeum legnagyobb méretű régi olasz táblaképe az eddigi katalógusokban mint ismeretlen olasz mesternek 1500 körül készült műve szerepelt (7. kép).

1 A kép hátán nemrég régi felírás került elő : „Nr. 54. Pagano, quadro, d'Altare, Madonna con 4 Santi." E felirat alapján Mucsi András megállapította hogy a kép a Bertinelli-gyűjteményből származik. Középen márvány trónuson ül a vörösruhás, kékköpenyes Madonna, ölében a párnán ülő kis Jézust tartva. Balról keresztelő Szt. János mutat a Kisdedre, mögötte a turbános Nikodemus összetett kézzel fordul feléje. A tróntól jobbra Szt. Péter áll, kezében könyvvel és kulccsal, hátrább Szt. Domonkos szürkésbarna csuhás alakja látszik. A kép felső, félköríves mezejében szárnyas angyalfejek lebegnek a felhőkben, s legfelül az Atyaisten félalakja jelenik meg. — A régi felirat nem közismert festőben jelöli meg a szerzőt. Már ebből valószínűnek látszik, hogy a marchevidéki Vincenzo Pagano (1490 k.—1568) egyik oltárképével

2 van dolgunk. A Santa Convorsatione-nek ez a kissé késői példája még erősen a quattrocento szellemét leheli. Mint Pagano legtöbb — általunk csak fényképben ismeretes — művén, az alakok szinte egy síkban rendeződnek el. Rajzuk kemény, festői előadásuk hideg, kissé száraz. A szereplőknek és tárgyaknak bizonyos felületi plasztikája van : mintha színes lemezekből modellált szobrok lennének. Nem hiába szereti festőjük annyira a színes márvány építészeti részleteket, —majd minden képén ezzel tagolja vagy egészíti ki a jelenetet, — a márványozott padozatokhoz és falakhoz hasonlóan alakjai is nagyon tárgyszerűen hatnak. Képünk közelebbi rokona a Carassai-i S. Lorenzo-templom Madonnája és a Montalto-Marche-i S. Lucia templom képe.

3 Stíluselemeknek sajátos válogatása mutatkozik rajtuk. A Marche-vidók festészetét érő velencei és umbriai hatások nemcsak nevelték, de meg is határozták Pagano művészetét, aki jó tanuló volt, de nem elég tehetséges ahhoz, hogy a régebbi igazságok és a tanultak frázissá ne váljanak előadásában. Az esztergomi kép Atyaistene, a művésznek majd minden Madonnaképén előforduló támlás-drapériás háttér, a kellemes vonalú, lekerített jellegű rajz, az élénk, élesen határolt színfoltok velencei ösztönzésekről tanúskodnak, míg ezek mellett sok umbriai vonást is talá1 M a s z 1 a g h y F. : Az esztergomi herccgprimási képtárban levő művek jegyzéke. II. kiad. Esztergom, 1891. 332. sz. : „Ismeretlen". — Magyarország Műemléki Topográfiája, I. Esztergom műemlékei. Összeállította: Gen thon I. Bp., 1948. 83: „Olasz festő, 1500 k." Lt. sz. 56.766,; mérete : 224X 160 cm., fa, tempera. — A rongált kép most kerül restaurálásra. 2 T hi eme, K. — Becker, F.: Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler. XXVI. Leipzig, 1932. 138-139. 3 Inventario degli oggetti d'arte d'ltalia, Provincie di Ancona e Ascoli Piceno. Roma, 1936. 239, 289.