Radocsay Dénes - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 10.(Budapest, 1957)
AGGHÁZY MÁRIA: Purgatórium ábrázolások a XVIII. században
E német példákhoz hasonló megoldások a XVIII. századi Magyarországon rendkívül elterjedtek voltak. Két példány ismert Kosice—Kassáról. Az egyik az ottani ferenceseknél van 18 a másik pedig különálló darabokban a budapesti Szépművészeti Múzeumba került 19 (29—31. kép). Mivel a kassai Hartmann József szobrász munkásságán a boroszlói Thomas Weisfeldt stílusának hatását egyebütt is nyilvántartják, 20 felmerülhet a kérdés, hogy nem Hartmann környezetében lehet-e keresnünk a kassai tisztítótűz faragványok mesterét, nem Sziléziából közvetlenül került-e így Magyarországra ez a később, főként ferences templomokban, csaknem mindenütt megtalálható motívum? Nem minden példány dátumát ismerjük pontosan és így az elterjedés menete nem követhető biztosan. Mivel azonban csaknem minden ferences templomban megtalálható ez a purgatórium ábrázolás, lehetséges, hogy a renden kívül előforduló néhány példa ezek hatására készült. A technikai kivitel tekintetében is vannak eltérések az egyes darabok között. A két kassai példány, a ferenceseké és a Budapestre került sorozat közel áll egymáshoz. Magasra nyúló lángok között csaknem teljes plasztikussággal kifaragottak az alakok. Magatartásuk változatos, részben szelíd megadással, részben az arcvonásokat eltorzító fájdalommal viselik sorsukat. E két kassai sorozat egyikének legalább az 1740 előtti években, Hartmann József munkásságának elején kellett létrejönnie, mert 1737-ben már Nyírbátorban is megtalálható a téma egy változata a minoriták Krucsay oltára 21 asztalának homlokfalán egészen lapos dombormúben kivitelezetten. Más felvidéki eredetű barokk motívumhoz hasonlóan kerülhetett el ez a téma is Erdélybe, a Alba Julia— Gyulafehérvár-i székesegyház Szt. Mihály oltárának menzájára. Adat van arra vonatkozólag, hogy 1767-ben Manzador Pius, későbbi püspök kap engedélyt purgatóriumoltár felállítására. 22 Ez azonban ismeretlen okok miatt csak úgy valósult meg, hogy a régebbi, XVIII. századeleji Szt. Mihály oltár kapott új kőmenzát és ennek homlokoldalán látható a színezett domborművű tisztítótűz jelenet. Nem ismeretes a kecskeméti ferencesek templomfala mellett szabadon álló Kálvária keletkezési ideje. Az eredeti csoportból ma csak a kereszt talapzatában a kődombormű van meg a tisztítótűzzel 23 és egyedül ezen a magyarországi példányon a boroszlóihoz hasonló lebegő angyallal. A gyöngyösi ferencesek torony alatti kápolnájában levő oltáron a dombormű dátuma 1758. 24 Vagy a kecskemétihez, vagy a gyöngyösi példányhoz kapcsolódhatott a pestmegyei Nagykáta XVIII. század első felében épült temetői Szt. Kereszt kápolnájának oltárán a feszület alatt levő tisztítótűz dombormű. 25 Simontornyán ugyancsak a ferenceseknél, a budakeszii mintájára és ezért annak dátuma, 1764 után keletkezhetett a Kálvária-oltár, melynek predelláján a dombormű egészen laposan és elnagyoltan kezelt. A nagykanizsai ferencesek példánya önálló 18 Güntherov a—M a y e r o v a, A. : Barokovc umenie na Slovensku. Pamjatky a Muzeá. IV. Bratislava, 1955. 161. 35. kép. 19 Hársfából faragott és színezett, lángoktól körülvett fejek, vagy félalakok a volt Ágaigvűjtemenvből. Lt. sz. 55.740. 47 cm. — Lt. sz. 55.741. 42 cm. — Lt. sz. 55.742. 63 cm." — Lt, sz. 55.743. 63 cm. — Lt. sz. 55.744. 65 cm. — Lt. sz. 55.745. 55 cm. — Lt. sz. 55.746. 60 cm. — Lt, sz. 55.747. 60 cm. 20 Schür er, O. — Wiese, E. : Deutsche Kunst in der Zips. Brünn, 1938. 213. Abb. 317. — K e m é n y, L. : Hartmann József. Művészet. XIV. 1915. 430. sk. 21 Rad os J. : Régi magyar oltárok. Bp., 1938. 66. 22 Be k e A. : Az erdélyi "káptalan levéltára. V. Történelmi Tár. Bp., 1891. 136. — Balogh Jolán és Entz Géza szíves közlései. 23 Gonthon, I. : Magyarország műemlékei. Bp., 1951. 100. — Itt ,,pokol"nak jelezve. 24 Dezséri Bachó L. : A gyöngyösi templomok története. Gyöngyös, 1944.71. 25 T o m b o r I. : Pest vármegye műemlékei számára adott jelentése (sajtó alatt).
