Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

GARAS KLÁRA: Memling Kálvária-oltára

csoportosuló tömegben azonban egyetlen alakot sem találunk, mely a két képen azonos helyen, azonos tartásban, azonos gesztussal jelenne meg. Más és más a balszélen a sirató Máriák, jobbra az előtérben a kockázó katonák csoportja. A lándzsás katona lova a lübeckin háttal közelít a kereszthez, a felmutató kapitány ott szembenéz, a mi képünkön profilban látszik, a régies fejdíszű férfi a budapestin lovon ül, a lübecki képen gyalogosan szerepel stb. Számos részlet hasonló, de egy sem egyező, minden variáció, semmi sem ismétlés. Az összefüggésekből ítélve bizonyos, hogy aki az egyik képet festette, ismerte és emlékezetében hordozta a másik kompozícióját, csoportjait, alakjait. Szorosabb a megegyezés a szárnyképek közül a baloldali Keresztvitelnél, ennek alsó fele (a donátor alakjától eltekintve) csaknem pontosan egyező mindkét oltáron. A Feltámadásnak szentelt szárnyon viszont a budapestitől teljesen eltérően a lübecki oltáron két jelenetet, a Sírbatételt és a Feltámadást mutatja be a festő. Eltéréseket és egyezéseket, szerkezetet, stílust és kivitelezést gondosan egybevetve arra az eredményre kell jutnunk, hogy a budapesti kép szerkezete a jobb, átgondoltabb, szervesebb s valahogy teljesebb is. Itt minden értelmesen a helyén van, a lübecki oltáron zsúfoltan tornyosodnak egymás fölé a csoportok ; az alakok egymáshoz való viszonya, aránya is megnyugtatóbb, helyesebb a budapesti ábrázoláson. A kompozíció, a megfogalmazás szempontjából a budapesti képet érezzük erősebbnek, hitelesebbnek, a kvalitást tekintve azonban messze a lübecki oltár mögött marad. A budapesti triptichon kivitelezése kétségtelenül sokkal gyöngébb, mint a lübeckié, a színek bágyadtak, a rajz kicsinyes és fáradt, a részletekben általában nélkülözzük azt a finomságot és biztonságot, mely Memling sajátkezű alkotásait jellemzi. A kompozíciók egybevetéséből arra következtethetnénk, hogy a budapesti megfogalmazás az eredetibb, viszont elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a késői és hiteles lübecki oltár a nála sokkal gyengébb és bágyadtabb budapestinek volna a derivátuma.

3 Az ellentmondás tisztázásához, a probléma kibogozásához a budapesti kép egy újabban felbukkant változata nyújt lehetőséget. A Koenigs-gyűjteményből a haarlemi Frans Hals-gyűjteménybe került, Gerard Dávidnak tulajdonított triptichon (94x70, 94—33) középrésze a Kálvária és jobbszárnya a Feltámadás ábrázolásával pontos, a részletekben is egyező ismétlése a pestinek (a baldoldali szárny ábrázolása, a kis Jézus imádása, a budapestin nem szerepel).

4 Az irodalom eddig nem sok figyelmet szentelt ennek a kitűnő kvalitású képnek. W. Schöne tett róla először említést 1939-ben a Memling kiállítás kapcsán és Memling Kálváriájára vonatkozó jegyzetében.

5 Közelebbi ismertetésben, a budapesti képpel való beható összevetésére azonban még nem került sor (17—19. kép).

6 3 Ezért írhatja Bald as s (id. m. 49) a budapesti képről ,,

Mendings Erfindung offenbart sich vielleicht noch reiner", s ezért datálhatja Dülberg (id. m. 124) a budapesti képet néhány évvel korábbra, mint a lübeckit. 4 Catalogus van het Frans Hals Museum, Haarlem. Haarlem, 1954. A kép régebben Reuss herceg gyűjteményében, Stonsdorfban. Kiállítva 1945. Hága, (Nederlandsche Kunst van de XVde een XVIde eeuw. No. 6.) 5 Pantheon. 1939. 291, Schöne: id. m. 105 a haaiiemi kép a budapesti szabad másolata Gerard Dávidtól. ,,

Die Kopie erscheint dem Original überlegen."Schöne ugyanakkor felveti azt is, hogy vajon a lübecki oltár viszonya a budapestihez helyesen van-e megjelölve az eredeti és másolat (ismétlés) fogalmakkal. Véleménye szerint nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a lehetőséget sem, hogy a haarlemi kópia nem közvetlenül a budapesti, hanem egy elveszett Memling mű nyomán készült. 6 B a a r d, H. P. : Drieluik School von Gerard David einde XV. euw. Jaarverslag Vereeniging Rembrandt over de jaren 1948 — 49. 12. A haarlemi triptichont Gerard Dávidnak tulajdonítja. Véleménye szerint a Kálvária Memling lübecki képe után készült, A budapestivel való összefüggést sem ez az ismertetés, sem a hágai kiállítás katalógusa (1945) nem említi. 7 Bulletin 9. 97