Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

KAPOSY VERONIKA: Jacob de Wit rajzai a Szépművészeti Múzeumban

időből származik, a budapesti, illetve amszterdami akvarellek készítésének idejéből, a 30-as évek elejéről. A Szépművészeti Múzeum legszebb Wit-rajza egy mennyezet-festményhez készített akvarell-vázlat (39. kép).

14 A sárga, piros és égszínkék ruhájú nőalakok könynyedén helyezkednek el a szürkén gomolygó felhők szélén vagy repdesnek a levegőben, kezükben hangszereket, különféle tárgyakat tartanak. Baloldalt thyrsust tartó nőalak áll, előtte ketten — Bacchus és egy nimfa — könyökölnek a felhőre, mellettük lefelé tekintő, aranyvázát tartó figura, a felhő szélén pedig szárnyas éggömbbel Fortuna helyezkedik el. A csoport felett két puttó lebeg. A kép közepén egy nőalak repül keresztül, kezében pálcát és koszorút tartva. Jobbra két zenélő csoport látható, tympanonon és triangulumon játszó bacchánsnők, fuvolázó szatír és Pán, kezében sípjával. A rajz lehelet finomságú, elegáns, franciás könnyedsége Wit oeuvrejének egyik kiemelkedő darabjává teszi. Hozzá hasonló kvalitású rajzot csak a berlini rajzgyűjteményben ismerünk, mely az évszakok isteneit ábrázolja szintén a felhők között.

15 Megtaláljuk az alakoknál is a rokonságot a két rajz között, pl. a triangulumot tartó alak elhelyezkedése, lábtartása, ruhájának elrendezése megegyezik a berlini Ceresével. A vázát a berlini rajzon Bacchus kezében látjuk, aki, mint a budapesti vízfestmény szatírja háttal, féloldalra dőlve helyezkedik el, a thyrsust tartó nő mindkét rajzon szerepel. A pálcás, lebegő figura lábtartása, ruharedőinek elrendezése az amszterdami Stedelijk Museum 1748-ban készült mennyezetfestményén jelenik meg újból,

16 ezenkívül itt ismét láthatjuk a berlini rajzról ismert nagy, kerek, virágos tálcát tartó lányt. A Stedelijk Museum festményén és a szintén az 1740-es évekből származó zenélő múzsákat ábrázoló festményén (mely az amszterdami Muller-féle aukción szerepelt)

17 a csoportok elrendezése, az alakok elhelyezkedése, lebegése, a ruházat megfestése annyira rokon a berlini és budapesti rajzzal, hogy feltehetően azok is a negyvenes évek közepéről származnak. A berlini és budapesti rajznak szoros kapcsolata pedig felveti a kérdést, hogy nem ugyanazon palota díszítéséhez készültek-e. A Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának gyűjteményében még két kisebb jelentőségű Wit-rajz található. Egyik az amszterdami városháza ,,Mózes kiválasztja a 70 öreget" című, 1736—38 között készült festményéhez, fekete és fehér krétával rajzolt alaktanulmány,

18 a másik egy vázlat puttókkal (40. kép), barna alapozású papíron, tollrajz lavírozva és fedőfehérrel.

19 Az utóbbi kép valószínűleg a hiúságot jelképezi, mert a főalak, a középen álló puttó kezében tükröt és kígyót tart, egyéb14 Jelezve : « J. d. Wit invt ». Ltsz. : 1917 — 201. Szerepelt a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának kiállításain : Új szerzemények. 1917. 93. sz. LXIV. Németalföldi rajzok. 1932. 242. sz. 15 Bock, E. — Rosenberg, J. : id. m. No 2.256. 16 Catalogus der historische tentoonstelling. Amsterdam, 1925. II. 17 Képe is közölve : Collection Chevalier Alphonse de Stuers .... Vente publique a Amsterdam le 12 avril 1932. . . . Maison Frederik Muller. No 276. Szintén a negyvenes évekből származnak Wit Hágában levő, a zene allegorikus alakjait ábrázoló mennyezetfestményei (Musée Royal de la Have. Mauritshuis. 1914. 438 — 440. No 731 — 735.). 18 Ltsz. : 1710, 307 X 199 mm. Delhaes István hagyatékából származik. Antal Frigyes szerint Ch. Dietrich, F. Lugt szerint de Wit munkája (levélbeli közlés). 19 Jelezve: «J. d. Wit», 153x152 mm. Ltsz. : 1917 — 192. Azelőtt a Gase-gyűjteményben. Vétel útján került a Múzeumba 1917-ben. Szerepelt a Szépművészeti Múzeum grafikai osztályának kiállításán: Új szerzemények. 1917. 94. sz. — Witnek két festményét ismerjük Magyarországon. Egyik a Szépművészeti Múzeumban, Nő áldozati oltár előtt. (Pigler A.: Orsz. Szépművészeti Múzeum, Régi Képtár katalógusa. Bp., 1954. Wit ? 632. No 1068.), s másik budapesti magángyűjteményben. [Képe közölve : A budapesti orvos-szövetség mükiállítása. (1902) katalógusában 76. sz.]