Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)
KAPOSY VERONIKA: Jacob de Wit rajzai a Szépművészeti Múzeumban
berlini tollrajza, 2 mely a mi vízfestményünket előzte meg (33. kép). Első gondolatként Máriát és az angyalt csak félalakban képzelte el. A két alak kifejező mozdulatai itt már megtalálhatók, de a félalakos megoldás nem volt kielégítő a művész számára. Máriát ugyanis a berlini rajzon kissé bizonytalan, félig ülő helyzetben látjuk, az angyal közelebb kerül Máriához, s arányai is nagyobbak. A szárnyak és lobogó leplek hiányában az angyal sietségét sem tudta eléggé érzékeltetni a művész. Az angyalok csoportja helyett csak két kis angyalfejet láthatunk. A háttérben álló oszlop, a félrehúzott függöny, a Szentlélek mint mesterséges fényforrás, mind hiányoznak még erről a kompozícióról. Wit a hátteret és felhőket lendületesen megrajzolt, rézsútosan és keresztbe húzott vonalkázással érzékelteti. Bár a rajz friss lendületessége gyakorlott rajzolóra vall, mégis a részletek kidolgozatlansága (pl. az imazsámoly faragását még éppen csak jelzi), az egyes vonalak bizonytalansága, az angyal kézmozdulatának sutasága, a rajzbeli korrigálások, mind azt mutatják, hogy első, előkészítő vázlatról van szó. Valóban, a fekvő téglalap alakú lap nem adott módot egy nagyobb, teljesebb kompozíció ábrázolására, de a fő momentumok, mint pl. az alakok mozdulatok által való összekapcsolása már itt megtalálhatók. A berlini és a budapesti rajz egyébként az amszterdami Páduai Szt. Antal (Moses en Aaron Kerk) 3 templom egyik oltárképéhez készült vázlatok (34. kép). A kész festmény pontosan követi a gondosan előkészített budapesti vázlatot, ott már nem történt semmi változás a kompozícióban, csupán a kép felső részének lezáródása alkalmazkodik az oltárképeknél szokásos félköríves kereteléshez. A rajz és olaj technika közötti különbség azonban érvényre jut. Más eszközökkel érzékelteti itt a művész a jelenetet megvilágító, mesterséges fényt, a vattaszerű, gomolygó felhőket, az arcvonások is sokkal lágyabbak, finomabbak, az egész kép természetszerűleg puha, festői. A fent említett berlini Angyali üdvözletet ábrázoló laphoz még egy budapesti rajzot kapcsolhatunk, mely Szt. Katalin eljegyzését mutatja be (35. kép). 4 Ez a rajz a berlinihez hasonlóan tussal és tollal készített vázlat. Jellemzi a gyors vázlat frissessége, elnagyoltsága, a később kidolgozandó részletek néhány vonással való jelölése (pl. a háttérben álló fa és táj), az alakok arányainál becsúszott hibák (pl. a kis Jézus alakja), kisebb elrajzolások (pl. Szt. Katalin keze), korrigálások. A két rajzon megegyezőek az arctípusok is. Megfigyelhetjük ezt a két Mária arcánál s az egyenes orrú, gömbölyű állú Szt. Katalin vonásai is szinte azonosak Gábriel arkangyaléival. A berlini és a budapesti rajz alakjainak rokonsága, a komponálási mód és technikai kivitelezés azonossága lehetőséget nyújt arra, hogy a Szt. Katalin eljegyzését ábrázoló rajz készítésének idejét a berlini rajzhoz hasonlóan az 1730-as évek elejére, 31-32-re tegyük. 2 Bock, E. — Rosenberg, J.: Staatliche Museen zu Berlin. Die Zeichnungen alter Meister im Kupferstichkabinett, Die Niederländischen Meister. Berlin, 1930. No 14.571. — A fényképet a berlini Kupferstichkabinett-nek köszönjük. Az ő értesítésük szerint a Wit-rajzok jelenleg Wiesbadenben vannak. Wit az Angyali üdvözlet ábrázolásával más alkalommal is foglalkozott, s bár ezek a rajzok nem állanak összefüggésben a berlini—budapesti, illetve amsterdami kompozícióval, mégis említésre méltóak. Mária alakjához és a teljes jelenethez készült igen szép rajzokat őriz a leideni Prentenkabinet der Rijksuniversiteit, — melynek a fényképfelvételek megküldéséért ezúton is köszönetet mondunk — ezenkívül krétarajzokat Gábriel arkangyal fejéhez és egész alakjához a bécsi Albertina. Wit hagyatékában is szerepelt egy Angyali üdvözletet ábrázoló kép. (Hofstede de Groot, C. : Quellenstudien zur Holländischen Kunstgeschichte. VII. Bredius, A.: Künstler-Inventare. Haag, 1917. 746. No. 71. 3 Az amszterdami festmény fényképéért a Rijksmuseumnak mondunk köszönetet. 4 Jelezve: «J. d. Wit», 404 X,226 mm. Ltsz. : 1916 — 114. Kiállítva a Szépművészeti Múzeum grafikai ostályán : Új szerzemények. 1917. 92. sz.
