Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)
KAPOSY VERONIKA: Jacob de Wit rajzai a Szépművészeti Múzeumban
JACOB DE WIT RAJZAI A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Jacob de Wit a tizennyolcadik század első felében Hollandia kedvelt és sokat foglalkoztatott festője volt. ,.Kora Rubensének" nevezték, de ezt a kitüntető címet nem annyira műveinek kiemelkedő kvalitásával, mint inkább Rubens irányához kapcsolódó stílusával és sokirányú tevékenységével érdemelte ki. Festményeinek egy része egyházi megrendelésre készült vallásos témájú kép, másrészt kedvelte a mitológiai tárgyú vagy allegorikus jeleneteket. Több megbízást kapott paloták díszítésére, nagyméretű mennyezetképek festésére, de ugyanekkor nagy számmal kerültek ki keze alól dekoratív jellegű munkák is, játékos puttókat ábrázoló grisaille-ok, supraporte-ok. A virágfüzéreket és gyümölcsöket tartó kövérkés puttók egyébként metszetein is megjelennek. Ránkmaradt oeuvre-jében mind kvalitás, mind számszerűség szempontjából igen jelentős helyet foglalnak el rajzai. A rajzok aránylag nagy száma és különféle típusaik bizonyítják, hogy Wit igen fontosnak tartotta a festményeket előkészítő vázlatok készítését. Egy ilyen gondosan előkészített kompozíciónak a kialakulását, különböző fokozatait kísérhetjük figyelemmel a budapesti Szépművészeti Múzeumban levő Angyali üdvözletet ábrázoló, 1732-ben készült rajzával kapcsolatban (32. kép). 1 A rajzon Mária egy oszlop előtt imazsámolyon térdel. Csodálkozó arccal tekint fel könyvéből, bal térdét kissé felemeli, mintha fel akarna állni térdeplő helyzetéből. Jobb kezét meglepett, ijedt mozdulattal emeli maga elé, megdöbbenve az angyal váratlan megjelenésétől. Az angyal kissé előrehajolva, kezeivel gazdagon redőzött lepleit fogja össze és Mária felé siet. Lobogó fürtökkel keretezett, egyenes homlokú, görögös profilja ellentétben áll Mária finomabb, nőies vonásaival. A kép színpadias beállítását fokozza, hogy a jelenet előtt egy lebegő angyalka félrehúzza a baloldalt dúsan leomló függönyt. Innen, a drapéria mögül áramlik be a túlvilági fény, melyet a repdeső angyalkákkal körülvett, galamb képében megjelenő Szentlélek áraszt magából. Az akvarellrajz derűs, élénk színekkel készült. Mária halvány szürkés-barnás ruháját kobaltkék köpeny élénkíti, az angyal rózsaszín és meleg-sárga leplekbe burkolódzik. A függöny piszkos-zöld színű, a Máriára vetődő fénysugarakat fedőfehérrel jelzi a művész. A vázlat kidolgozott, gondosan megrajzolt, kompozíciója is előre átgondolt, rajzbeli korrigálást itt már nem láthatunk. Befejezettsége mutatja, hogy egy megelőző tervező, komponáló tevékenység eredménye, s nyilván megrendelő számára készült, ki ennek alapján festtette meg az oltárképet. Ezt a feltevést bizonyítja Wit belezve: «J. d. Wit invt et F. 1732.» 448 X 290 mm. Ltsz. 1916 — 78. — 1916ban vétel útján került a Múzeumba. Azelőtt amszterdami aukción szerepelt, képe közölve : Catalogue des collections de feu M. Vincent van Gogh III e partie. MM. R. W. P. de Vries. Amsterdam, 1913. No 904. Pl. XXV. Szerepelt a Szépművészeti Múzeum grafikai kiállításain: Új szerzemények. 1917. 91. sz. ; LXIV. Németalföldi rajzok. 1932. 241. sz. ; LXVII. Rajzoló eljárások. 1934. 222. sz.
