Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

PATAKY DÉNES: Bogdány Jakab gouache festménye

BOGDÁNY JAKAB GOUACHE FESTMÉNYE A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye ez évben jelentős művel, Bogdány Jakab egyetlen ismert gouache festményével gazdagodott (23. kép). E mű fontosságát kvalitásán kívül az adja meg, hogy nemcsak Bogdány, hanem az egész korszak, a XVII—-XVIII. század fordulója magyar művészetének egyetlen fent maradt vízfestménye. A kor, melyben Bogdány élt, a 150 évig tartó török uralomnak utolsó évtizedeire, a felszabadító hadjáratok és a törököt felváltó Habsburg-uralom elleni szabadságharcok idejére esett. A török uralommal a magyar művészet ívelése megtört, s a háborúk szakadatlan sora szinte teljesen elfojtotta a művészeti életet.

1 A művészek közül, aki csak tudott, s tehetsége folytán kint megélhetést remélt, külföldre ment. így kényszerült idegenbe többek közt Privigyei (Priwitzer) János, ki 1627ben Angliában, majd 1647-ben Spanyolországban, így Spielberger János (1628— 1679), ki Ausztriában és Németországban működött, s így került Hollandiába és Angliába Bogdány Jakab. A Bogdányra vonatkozó gyér életrajzi adatok

2 néhány okiratból és George Vertue londoni rézmetszőnek az angliai festészetről 1713 és 1756 közt, tehát egyrészt még Bogdány életében gyűjtött feljegyzéseiből ismeretesek. Ezek szerint 1660-ban született Eperjesen, 1680 előtt Bécsbe kísérte apját, Bogdány Lajost, ki Sáros vármegye vagy talán Eperjes megbízásából a bécsi udvarnál járt követségben. A festészettel Bécsben kezdett foglalkozni, s bár munkái ez időből nem ismeretesek, érdeklődését már akkor — nyilván az itt dolgozó Jan Anthonis van der Baren és Herman Vereist műveitől irányíttatva — a gyümölcs- és virágcsendélet s az állatfestés köthette le. E feltevés mellett szól, hogy Bécsből a szokásos itáliai tanulmányút helyett Hollandiába ment továbbképezni magát. Hollandiában Amszterdamban 1684 elejétől 1686-ig mutatható ki. Művészete itt Willem van Aelst, Abraham van Beyeren s főleg Melchior de Hondecoeter hatására alakult. Hollandiából 1690 körül, a vértelen forradalom és a holland Orániai Vilmosnak az angol trónra való meghívása után Angliába költözött át s itt 1694-ben már Mária királyné, 1700-ban pedig III. Vilmos részére dolgozott, sőt Albemarle grófnő hagyatékának 1744-es hágai árverésének katalógusa szerint III. Vilmos udvari festője volt. 1700-ban megkapta az angol állampolgárságot. Az Angliában hasonló műfajban dolgozó festők, az angol Francis Barlow, Samuel Barker, Marmaduke Cradock és Charles Collins, a francia Jean B. Monnoyer, Antoine Monnoyer és Alexandre Francois Desportes, az olasz Antonio Mintingo, Mario de Fiori (Nuzzi) 1 A kor művészetére vonatkozólag 1. : Garas K. : Magyarországi festészet a XVII. sz.-ban. Bp., 1953. 2 Az életrajzra vonatkozólag : Thieme — Becker: Alig. Lexikon d. Bild. Künstler. IV. Lipcse, 1910. p. 216 (Lyka K.); Szendrey — Szentiványi: Magy. Képzőműv. Lexikon. Bp., 1915. s főleg Pigler A.: Bogdány Jakab. Bp., 1941.-