Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 9. (Budapest, 1956)

RADOCSAY DÉNES: A liptószentandrási Kálvária-kép

deti tartalmának átformálódásához vezetett.

17 Elemei nem mozdíthatók tovább anélkül, hogy a téma eredeti jelentése ne szűnjék meg teljesen. Az átalakulás Dürer és Cranach művével befejeződött, a többi egyidejű és későbbi Kálvária-ábrázolás vagy a régi csapáson jár, vagy éppen a Dürer és Cranach adta lehetőségek szerint variálja és kombinálja elemeit.'

18 A kompozíció átalakulása a művészetek minden területén megnyilatkozó középkorvégi változás részese. Liptószentandrási táblánk, bár a Kálvária-kompozíció variánsok számát nem növeli, mégis, a maga szerénj^ módján, szorosan az újat hozó fejlődési folvamathoz kapcsolódik. RADOCSAY DÉNES 17 Jogosan illeszthető ebbe a fejlődési sorba az a Grünewakltól származó, elveszett és csupán másolatából ismert mű, amely Magdolna panaszát ábrázolja. A képen Krisztus keresztje már félig hátat fordít a szemlélőnek, az esemény főszereplője Magdolna. Parisét, F. G. : Autour de Grünewald. Gazette des Beaux-Arts. VI/

VI. 1931. 271. ; Z ü 1 c h, W. K. : Der historische Grünewald Mathis Gothardt-Neithardt. München, 1938. 228 — 231. Hasonló s a Grünewald kompozíciótól nem független a G Z mesternek az 1520-as évek elején készült Kálvária-rajza. Parker, K. T. : Elsässische Handszeichnungen des XV. und XVI. Jahrhunderts. Freiburg, 1928. 37 — 38. 18 Nincs nagyobb tartalmi jelentősége annak, hogy az eddig a képmező jobboldalára tolódott Krisztus-kereszt a baloldalra kerül át, mint Hans Baidung Grien 1505-i és 1514-i, Altdorf er 1515 —1519 között keletkezett metszetén, Wolf Huber 1517-es Kálváriáján s több más kompozíción is. Sem annak, hogy a két lator aszimmetrikus elhelyezése bonyolítja a térhatást, vagy annak sem, hogy az ismét középen álló Krisztus-kereszt ferde beállítása utal az új típussal való összefüggésre. Hollstein, F. W. : German engrawings etchings and wooduets. I. Amsterdam, 1954. 155.; II. 81, 82.; B a 1 d a s s, L. : Albrecht Altdorfer két festménye a Szépművészeti Múzeumban. Az O. M. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei II. Bp., 1919-20. 30 — 34.; Beth, I.: Hans Dürer und der Silberalter in der Jagellonenkapslle zu Krakau. Jahrbuch der Königlich Preussischen Kunstsammlungen. XXXI. 1910. 94 — 95.