Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

GARAS KLÁRA: Maulbertsch ismeretlen művei a Szépművészeti Múzeumban

Ugyanez a téma, a nagytétényihez hasonló kompozíció látható a székesfehérvári egykori karmelita, szemináriumi templom egyik mellékoltárán is. Szt. József a XVIII. század közepén Nep. Szt. János mellett a monarchia egyik legkedveltebb szentje volt. A császári ház, a szerzetesrendek, a kegyes testületek egyaránt szorgalmazták népszerűsítését, tömegesen szenteltek neki szobrokat, képeket. A Szt. József halálát ábrázoló festmények zöme három alaptípusra nyúlik vissza : Carlo Maratta-nak a bécsi udvari kápolna számára festett képére, Francesco Trevisaninak a római S. Ignazióban őrzött oltárára s végül Giov. Batt. Pittoninak Pietro Monaco metszete révén közkézen forgó kompozíciójára.

12 Maulbertsch ----- különösen a székesfehérvári Szt. József halála változaton Pittoni elgondolásához áll legközelebb (az ajtó előtt álló Krisztus, a képből kitekintő nagy szárnyas angyal stb.), lényegében azonban szabadon alakítja a csoportokat s drámaian összefogottabb, ugyanakkor bensőségesebb, meghittebb összhatást hoz létre. A budapest-nagytétényi József halála egyszerűbb, redukáltabb, mint pl. a székesfehérvári. (Utóbbi vázlata : Wilhering, Stiftmuseum?) A színhely rajza is takarékosabb, hiányzik a nyitott rácsos ajtó, az ágy tábla a drapériával stb. A cselekményt a festő közelebb hozta az előtérbe, az alakok arányát megnövelte, ezáltal a kép egésze monumentálisabb, erőteljesebb lett. Stílusbeli, felfogásbeli egyezéseket a nagytétényi, de a székesfehérvári Szt. József oltár is Maulbertschnek a hatvanas évek második felében keletkezett műveivel, oltárképeivel mutat. Az 1760 körüli festmények, így pl. az 1763-ból datált brünni Szt. Tamás, az orláti oltárképek (amennyiben sajátkezűeknek tekinthetők) sokkal nyugtalanabbak, vizionáriusabbak, tehát lényegében még ahhoz a stílusfázishoz tartoznak, mely az ötvenes évek közepén a Maria Treu-i oltárképekkel vette kezdetét. A nagytétényi oltárkép s az a néhány festmény, melyet vele szorosabb időbeli összefüggésbe hozhatunk — a székesfehérvári Szt. József halála, a bécsi Angyali üdvözlet, a zanimi domonkosok Klosterbruckból származó Krisztus kereszten oltára, ezekhez a művekhez képest kétségtelenül bizonyos stílusbeli lehiggadást mutat, A képszerkezetben már nem érvényesül olyan döntő súllyal az átlós elrendezés, a cselekmény inkább a képsíkkal párhuzamosan van kifejtve s közelebb, a kép előterébe került. Az arányok már korántsem olyan megnyúltak, az alakok zömökebbek, a körvonalak lágyabbak, kerekdedebbek. A fénykezelés sem olyan szertelen vagy drámai. A cikázó és vülódzó, szinte kísérteties megvilágítás helyett itt a jelenségeket beburkoló meleg tónusú homályból tisztán és nyugodtan válnak ki a megvilágított felületek. Általában a szeszélyes részletgazdagságot nyugodtabb formaadás, anyagszerűen megmunkált nagyobb felületek váltják fel. A felsorolt s a nagytétényi oltárral rokon művek egyikének keletkezési évét sem ismerjük hitelesen s így csupán hozzávetőlegesen, a stílusbeli összehasonlítás alapján keltezhetjük a Szt. József halála képet a hatvanas évek végére.

13 A hetvenes években Maulbertsch képei egyre higgadtabbak lesznek, előadásmódjukban egyre kevesebb lesz a későbarokk s egyre több a klasszicizáló vonás. Ezeket a műveket a Szt. József oltár időben kétségtelenül megölés Erzherzog Rainer Museums. XXVIII. 1910. 97. Maulbertschnek egy Szt. József halálát ábrázoló vörös kréta- és tollrajza szerepelt a müncheni Hirsch aukciósház 1921. évi márciusi árverésén (No. 213). 12 Paul Trogernek a bécsi neulerchenfeldi templom számára készített József halála képe (vázlata Graz) Trevisani művéhez áll legközelebb. Ezt utánozza a szombathelyi domonkosok Szt. József-képének mestere is. A Kracker-tanítvány Johann Zirckler pápai mellékoltárképe a Pittoni — Monaco kompozíció változata. 13 Maulbertsch székesfehérvári munkásságát általában a hatvanas évek végére szokás keltezni. KapossyJ. : A barokk mennyezetfestés emlékei Székesfehérvárott. Magyar Művészet. 1930. 467. Az Allergnädigst. Privilegierte Anzeigen 1771. évi Maulbertseh-eikke mindenesetre már említi a székesfehérvári karmelita templom Maulbertsch freskóit (11).