Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)

GARAS KLÁRA: Maulbertsch ismeretlen művei a Szépművészeti Múzeumban

MAULBERTSCH ISMERETLEN MUVEI A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN 1952-ben a balassagyarmati Múzeumból Szt. Pál vértanúságát ábrázoló oltárkép került a Szépművészeti Múzeumba. A nagyméretű (226 x 113 cm), karéjos lezárású festményt — mely korábban a balassagyarmati plébániatemplom egyik oltárát díszítette — ismeretlen, XVIII. századi osztrák festő műveként tartották számon (34. kép).

1 A kép előterében balról, meztelen hátát a nézőnek fordítva feketehajú, fiatal hóhér alakja nyúlik előre, térdén keresztbetéve kivont kardot tart. Szemközt vele középen hatalmasan emelkedik a magasba a lazacszín palástos, zöld ruhás Pál apostol. Mindkét kezével könyvet fog, szemét ég felé emeli, tekintete a magasból pálmaággal s koszorúval alászálló angyalt követi. A hátteret oszlopos architektúra és diadalívszerű építmény zárja le, jobbra a mélyben erős fénnyel megvilágított, vázlatosan megrajzolt jelenetben Szt. Pál vértanúsága — lefejezése — elevenedik meg.

2 A nagyvonalú, lendületes rajzú, komoly művészi qualitású alkotást a szembetűnő stílussajátságok alapján Franz Anton Maulbertsch fiatalkori művének tarthatjuk. Ezt a feltevést erősíti meg a kép jobb alsó sarkában látható s Maulbertsch számos művén hasonló formában szignatúraként szereplő bogáncskóró is (35. kép). Franz Anton Maulbertschnek, a XVIII. század egyik legjelentősebb mesterének pályafutását, különösképpen fiatalkori munkásságát mindmáig sűrű homály fedi. Első hiteles és datált freskóművét, a bécsi piaristák Maria Treu-i templomának 1752-ben keletkezett mennyezetképeit megelőző műveiről keveset tudunk. Néhány jelzett oltárképből s a kirchstetteni mennyezetfestményből csak hiányosan tudjuk felvázolni Maulbertsch művészi fejlődésének első korszakát. Legkorábbi, évszámhoz kapcsolható ismert alkotása az 1749-ből származó ulmi Szt. Walburga oltár.

3 Szorosan ehhez kapcsolódik az ugyancsak Szt. Walburgát ábrázoló eichstätti oltárkép, az egykori Pálffy-gyűjteményből származó s nevével jelzett Királyok imádása (ma Karlsruhe, Mus.) s párdarabja, a Kulcsátadás (ma Troppau. Mus.), valamint a kolozsvári Szt. Mihály templom Királyok imádása oltárképe. Kevéssel ezek után, az 1750-es évek elején keletkezhetett a bécsi Barockmuseum Szt. Család-képe, a Szt. 1 A kép először említve Genthonl. : Nógrád megye műemlékei. Bp., 1954. 130. 2 A Szt. Pál kép ahhoz a XVIII. századi ikonográfiái típushoz tartozik, melyen a középtérben a megdicsőülő, felmagasztosuló szent foglal helyet s hátrább vagy lent szerepel az előzmény, a szent csodatétele, illetve vértanúsága ; 1. Maulbertsch, Szt. Narcisszusz, Wien, Barockmuseum; C. F. Sambach, Szt. Márton mennybevitele, Wien, Barockmus. stb. 3 A szignált ulmi Szt. Walburga oltárképet Maulbertsch 1749-ben Lothar Franz von Ostein-nek készítette. Feulner, A. : Das früheste Bild von F. A. Maulbertsch. Ulmer Schriften zur Kunstgescliichte. VI. 1930. 85.