Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)
FENYŐ IVÁN: Jan Wildens két festménye
JAN WILDENS KÉT FESTMÉNYE A Szépművészeti Múzeum 1954-ben vásárolta Jan Wildens, a neves flamand tájképfestő (1586—1653) „Mocsaras táj parasztházzal" című szép képét (vászon, 85,5x120,5 cm. Ltsz.: 54.102; 33. kép). Szelíd lankás tájat ábrázol a festmény, balra lemálló vakolatú, düledező, zsúpfödeles tanyát látunk, amelyet körülölel a víz. Középen kanyargó út vezet az előtérbe. A jobboldalon ismét tó terül el, amelynek egy részét magas fák sűrű lombjai sötét árnyókba vonják. A rétek, fák élénk, még a Jan Brueghel-körre emlékeztető, szinte mérges-zöldje a tó felett barnászöldbe hajlik. Acélkéken csillognak a vizek és ez a kék csillogás a nedves fatörzsekre is kiterjed, mint amikor nyáron a természet esős éjszaka után napsugaras reggelre ébred. Az ég szürkéskék színe a látóhatáron kissé rózsaszínbe játszik. A haragos zöld és az acélkék az uralkodó színek és ezek ezüstösen ragyogó tónust adnak a festménynek. Az apró stafázs-alakok ruháinak pirosa és sötétkékje élénkíti a színhatást. Lent a bal sarokban, az útszélen kivágott fa törzse, rajta a művész jelzése : J. WILDENS. Alatta évszám nyomai. Sajnos, ma már csak az utolsó számjegy — 9-es — olvasható. Wildensnek kevés jelzett képe ismeretes. A budapesti festmény érdekességét azonban az is fokozza, hogy a brüsszeli J. Dupuis-gyűjteményben egy másodpéldányát, jobbanmondva változatát találtuk (32. kép). 1 A budapestinél jóval kisebb méretű, jelzés nélküli festményt a kor egy másik ismert flamand tájképfestőjének, Lucas van Udennek tulajdonítják. Azonos táj, azonos épületcsoport szerepel a két festményen, de mégis kisebb-nagyobb eltérések vannak. Nemcsak a fák csoportosítása, de a fák formája, festésmódja is különböző. A kissé fogyatékos rajzú stafázsalakok a tájhoz viszonyítva valamivel nagyobbak a belgiumi képen. A brüsszeli példányon a házat kettészelő fát a budapesti képen a festő „kivágta", de törzséből meghagyott annyit, hogy névjelzése elférjen rajta. Kétségtelen, hogy a brüsszeli festmény is Jan Wildens műve. Ezt nemcsak a most fölbukkant budapesti, jelzett példány bizonyítja, hanem a kép stílusa is, amely nem Uden, hanem Wildens művészetére vall. Persze nagy a rokonság a két művész között. Mindketten Rubens feledhetetlen tájképeinek bűvöletében alkottak és mindketten festettek a Rubens-képekhez táj háttereket. (Csak ritkán problematikus azonban e tájaknál Uden vagy Wildens szerzősége.) De — úgy érezzük — mégis Wildens volt az, aki kevésbé adta át magát a nagy flamand mester hatásának. Kilenc évvel volt idősebb Udennél, ugyanannyival fiatalabb Rubensnél. Művészetében mégis számos Rubens-előtti elemet találunk. Ezért van az, hogy Wildens tájai a 1 Musée Royal des Beaux-Arts de Belgique, Catalogue de l'Exposition Rétrospective du Paysage Flamand. Bruxelles, 1926. 314. sz. Fa, 52 X 73 cm. — Érdekes, hogy ez a kép a budapesti belga kiállításon is szerepelt. „A Belga Művészet fejlődését feltüntető Kiállítás Tárgymutatója." Budapest, 1927, 251. sz. — Paul Coremansnak, a brüsszeli Musée National főkonzervátorának köszönöm a fénykép elküldését.
