Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 8. (Budapest, 1955)
AGGHÁZY MÁRIA: Pásztorok imádása. Újabb adatok a barokk motívum-vándorláshoz
PÁSZTOROK IMÁDÁSA Ujabb adatok a barokk motivumvándorláshoz Doraborművekhez leggyakrabban metszetek közvetítik a festményektől kölcsönzött kompozíciókat. A metszet a színektől elvonatkoztatottan a kontúrokat kiemelő vonalas technikával megkönnyíti a kisebb tehetségű, sokszor csak dekoratív szobrász-faragó átültető munkáját, 1 anélkül, hogy művészettörténeti szempontból sokszor igen érdekes tanulságokat nyújtó változtatások lehetőségét elzárná. Ez tapasztalható Hans von Aachennek a római II Gesú számára festett Pásztorok imádását ábrázoló képével kapcsolatban is. Az eredeti alkotás ugyan később elveszett, de még 1588-ban készített róla metszetet Aegidius Sadeler. 2 Ennek alapján azután a kompozíció igen széles körben elterjedt. A továbbiakban nem szándékozom a számos festményreplikával foglalkozni — Cambridge, Köln, Hannover, Schwerin, Wien stb. 3 — mivel azok egyelőre fényképen sem hozzáférhetők számomra. Bemutatom azonban először az 0. Szépművészeti Múzeumban levő lavírozott tuss rajz másolatot (27. kép). 4 Ez a legaprólékosabb gonddal és pontossággal igyekszik visszaadni a metszet minden részletét, annak vonalas technikáját azonban folthatásokkal váltja fel, és így festői lesz. Természetes, hogy a legerősebb ragaszkodás a mintaképhez ott található, ahol az eredetihez legközelebb álló technikai kivitelezésben készült a variáns. Másfajta problémákat vetnek fel és a régi magyarországi művészettel való kapcsolatok szempontjából is érdekesek a domborműves másolatok. A Szépművészeti Múzeum XVI. századvégi délnémet fadombormúvéről megjelent már közlemény e folyóirat egyik korábbi számában. 5 A hűen átvett kompozíción történt változtatások : az előtér Augustus és Sibylla fején a háromnegyed profilnak, síkba, egész profilba fordítása, vagy a térmélység látszatát előidéző bot elhagyása, továbbá a háttér közepén az ökröt és szamarat terelő két pásztor alakjának elmaradása stb. nem a plasztikus megoldás kedvéért adódnak, hanem talán csak a kivitelező mester fogyatékosabb technikai felkészültségének következményei. 1 T i e t z e-C o n r a t, E. : Die Erfindung in Relief. Jahrb. der Kunsthist. Sammlungen in Wien. XXXV. 1920. 123. 2 Wurzbach, A. von: Niederländisches Künstler-Lexikon. II. Wien - Leipzig, 1910. 535. No. 8. 3 P e 1 1 z e r, R. A. : Der Hofmaler Hans von Aachen. Jahrb. der Kunsthist, Sammlungen des Allerh, Kaiserhauses. XXX. 1912. 164. 4 Papíron, lavírozott tuss. 323 X 233 mm, Lt. sz. 355., a Saint Germain, Lugt (1468) és Delhaes-gyűjteményből. Erre a rajzra Vayer Lajos professzor volt szíves felhívni a figyelmemet. — Hoffmann E. : Német rajzok. Ä Grafikai Osztály LXII. kiállítása. Bp., 1931. 64. No. 260. 5 B a 1 o g h, J. : Un relief allemand de la renaissance tardive. Német dombormű a későrenaissance-korból. Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts. No. 3. 1949. 23. és 45.