Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

GERSZI TERÉZ: Ifjabb Hans Leu ismeretlen rajza a Szépművészeti Múzeumban

képvisel, melyből alig ismerünk valamit, életnagyságon felüli kapuzat-szobrot pedig egyáltalán nem. Ez a fej azonban egymagában is hatalmas tanúbizonysága a XII. század

23 monumentális művészetének és ezzel egyben az ország műveltségi színvonalának.

24 BALOGH JOLÁN IFJABB HANS LEU ISMERETLEN RAJZA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének Esterházy-anyagában van egy Szt. Jeromost ábrázoló rajz, amely a Schönbrunner—Mederféle rajzpublikációban, mint XVI. századi ismeretlen német mester munkája szerepel (21. kép).

1 A 171x253 cm. nagyságú téglavörös alapozású papíron tussal és fehér fedőfestékkel készült tollrajzon kulisszaszerűen ható sziklás táj látható két meredeken emelkedő sziklafal között kilátással a háttérben levő hegyekre és városra. Szt. Jeromos profilban ábrázolt térdelő alakja a kompozícióban mintegy félretolva, a rajz jobb sarkában látható. A baloldalon a fák és bokrok lombjai között dússörényü oroszlán feje bukkan elő, mögötte meredek szikla emelkedik, tetején gyér növényzettel és fákkal, amelyek a hatalmas sziklatömbök közt levő kis kápolnát fogják körül. Az Esterházy-gyűjteményben a rajzot Altdorfer műveként tartották számon.

2 A természetábrázolás közvetlensége és ereje, az emberi alaknak harmonikus belekomponálása a tájba a rajzot valóban rokonná teszi a dunai iskola mestereinek tájképeivel. Ami mégis megkülönbözteti tőlük, az elsősorban a térábrázolás fogyatékossága és a rajzstílus sajátságai. A dunai iskola mestereinek műveiben és a hatásuk alatt kialakult újfelfogású tájképekben a helyesen szerkesztett tér a művészi, hangulati hatás egyik főtényezője, míg a budapesti rajzban a kulisszaszerűen megkomponált tájképi elemek egyáltalán nem érzékeltetik világosan és perspektivikusan helyesen a teret. Az erőteljes vonalvezetés, amely az elrajzolásoknál sem válik bizonytalanná és a rajzstílusnak a dunai iskola kifinomult rajzkultúrájához képest nyersebb, energikusabb és kevésbé artisztikus jellege ösztönözhette Medert arra, hogy publikációjában a budapesti rajzot német, illetve valószínűleg svájci mester 1530 körüli műveként tartsa számon.

3 23 A XII. század végére, 1200 köré teszi a székesfehérvári ún. Sz. Gellért és Szt. Imre domborművet Horváth Henrik. (Horváth H.: A magyar szobrászat kezdetei, Budapest, 1936. 21—22. 1.). Dercsényi viszont úgy véli, hogy inkább koraközépkori darab. (Dercsényi D.: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp., 1943. 121. 1. 74. sz.). A gyermek hajviselete és ékszere itt is korhatározó. Hasonló ékszert egy VI. századi arckép-szobron (Milano, Museo Archeologico) találhatunk. (Has el off, A.: Die vorromanische Plastik in Italien. Firenze-Berlin, 1930. Taf. 5.). 24 E tanulmánynak a második része, mely a szentkirályi kapuzatdombormű stílus-eredetével foglalkozik, helyszűke miatt a Bulletin következő számában jelenik meg. 1 Handzeichnungen alter Meister aus der Albertina und anderen Sammlungen .Herausgegeben von Schönbrunne r, J. und Meder, J. Wien, 1896. No 835. 2 E 17, 44a, Altdorfer 3 S c h ö n b r u n n e r, J. - M e d e r, J.: id. m. No 835. Hoffmann Edith elfogadta a svájci mesternek való attribuciót. Hoffmann E.: Német rajzok 1400—1650. Az Orsz. Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának LXII. kiállítása. 1931.73. sz.