Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)
BALOGH JOLÁN: Árpád-kori szobrokról. I. Kőfej a Dunából
cia hatás 15 ebben az időben már nem volt ismeretlen az országban. A somogyvári apátság alapítása óta tárt kapu nyílt meg Franciaország felé és ennek a hatása megmutatkozott az udvari életben, kultúrában és a művészetben is. Szoborfejünk még az első francia áramlathoz kapcsolódik, mely a XI. század végén kezdődött és a XII. század első felében folytatódott. Ezt követte III. Béla idejében az újabb, még erősebb hatás-hullám. A kétméteres szoboralakhoz megfelelő monumentális architektúra tartozott, valamelyik korai székesegyház vagy más jelentős templom. A dunai lelőhely szomszédságában a XI. században alapított váci székesegyház 16 állott. Feljebb három nagyobb Árpád-kori templom jöhet számításba: az esztergomi Szt. Adalbert székesegyház, 17 az esztergomi Sz. István protomartyr 18 prépostsági templom és a dömösi prépostsági templom. 19 Dömös aligha jöhet szóba, egyrészt mivel kisebb jelentőségű hely volt, másrészt meg az onnan előkerült kőfaragványok 20 egészen más stílusúak. Marad tehát Esztergom vagy Vác. A szoborfej állapota, leletkörülménvei a mérnöki szakvélemény 21 szerint arra vallanak, hogy közvetlenül Vácott került a Dunába. így tehát a váci származás látszik a legvalószínűbbnek. Más eredetre csak abban az esetben gondolhatnánk, ha valamely kőbányának használt régi templom köveivel szállítás 22 közben zuhant volna a Dunába. Ez esetben ismét felmerülhet az esztergomi származás lehetősége. A kérdést — analóg emlékek hiányában — alig lehet eldönteni. De akár egyik, akár másik templomhoz tartozott, jelentősége vitán felül áll, mert oly kort 15 Vö. Gerevich id. m. 74.; K a r d o s T.: Középkori kultúra, középkori költészet. Bp. é. n. (1940 körül). 58—59, 64, 66, 271. (irodalommal); i f j. Horváth J.: Árpád-kori latin nyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp., 1954 . 33, 283, 396. 16 A váci székesegyház alapítását a XIV. századi krónikák (Chronicon Posoniense, Chronicon Monacense, Chronicon Knauzianum) I. Gézának tulajdonítják. (S zentpéter y, E.: Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. I. Bp., 1937. p. 39, 77, 333, 395.). De mivel 1075-ben már említik a váci püspökség birtokait és határait, jóval korábban is léteznie kellett. (P a u 1 e r Gy.: A váci püspökség alapítása. — Váci könyv, a Váci Múzeum Egyesület évkönyve. Szerk. Tragor I, Vác, 1907. 18—19.) 17 Az esztergomi székesegyház építését a Chronicon Hungarico-Polonicum és a Legenda Sti. Stephani Szent Istvánnak tulajdonítja. (S z e n t p é t e r y: II. Budapest, 1938. p. 311, 383, 411.) Vö. R u p p J.: Magyarország helyrajzi története. I. Pest, 1870. 9. 18 Az esztergomi Szent István protomartir prépostsági templomot Géza fejedelem alapította. (R u p p: I. 6—8.) 19 A dömösi prépostsági templomot a Chronicon Monacense szerint Almos herceg alapította (S z e n t p é t e r y: II. 1938. p. £0.). Midőn II. Béla 1138 szeptember 3.-án összeírta a dömösi egyház birtokait, t gy emlékezett meg róla, hogy atyja, Álmos herceg alapította és ő Béla király és Ilona királyné fejezték be. (Szentpétery I.: Az árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. köt. 1. füzet. Bp., 1923. 22—23.1. 63. sz. — V.o. továbbá: R u p p: I. 33. 1.) 20 G e r e v i ch: id. m. CXXVI, CXXXIII. tábla. 21 Dr. Bogárdi János vízügyi mérnöknek, a műszaki tudományok doktorának a véleménye szerint (1955. jún. 20. — Szépművészeti Múzeum. Irattár 863-D 1.-88. sz.) a kőfej a Duna fenekén még húsz kilométeres utat sem tehetett meg (pl. Esztergomtól Vácig), mert a Duna hordalékanyaga a felismerhetetlenségig lekoptatta volna. „Véleményem szerint tehát a szoborfej Vácnál, a megtalálási helynél esett be a Dunába, sőt azt is biztosra kell vennünk, hogy védett helyre kerülhetett (pl. besülyedt az iszapba), mert ellenkező esetben a Duna mozgó hordaléka nagymértékben lecsiszolta, lekoptatta volna". 22 Faragott kövek elhurcolására jó példa a Mátyás-cimeres nagyméretű gyámkő, melyet Visegrádról Kisorosziba vittek. Erődítési munkálatokhoz is szállíthattak faragott köveket még a török időkben. 6 Bulletin
