Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

BALOGH JOLÁN: Árpád-kori szobrokról. I. Kőfej a Dunából

ban terjedt el. Az analógiák jelentős része francia ( 15— 17. kép). Nyilván a franciák­nál felkapott divat volt, amely talán éppen párisi hatásra terjedt tovább Európa­szerte. Hazánkba is eljutott, megtaláljuk az esztergomi Porta speciosa vésett márványfejein 12 a XII. század végén. A XIII. században 13 is tovább divatozott mind Franciaországban, mind pedig másutt. Főként az ifjúság kedvelhette, a festők jobbára az ifjú alakokat ékesítették ezzel a keresetten különleges hajviselettel. Ezek az analógiák a mi fejünket újból a XI—XII. századba helyezik. A leg­közelebb áll hozzá a chartresi székesegyház egyik korai, XII. századi üveg­festményének János apostola (16. kép). Ezen az alakon még a kalligrafikus hullám­vonalban a fülekre ráfekvő hajzatot is megtalálhatjuk egészen úgy, mint a kőfejen. Mindazáltal az utóbbinak párhuzamos vonalakkal rajzszerüen mintá­zott hajzata lényegesen stilizáltabb, kalligrafikusabb. Ez a sajátság ismét arra vall, hogy inkább a XII. század első felében készülhetett, semmint a máso­dikban. A hajviselet különlegessége elsősorban francia területre vezetett. A szobor­fej előkelő stílusa, az arckifejezésben megnyilvánuló serenitas, a keresetten finom stilizáltság is francia hatásra vall. Talán nem véletlen az sem, hogy a Saint-Denis apátságból származó fejtöredékek (13—14. kép) mutatnak vele a legtöbb rokonvonást. Végül a szobor monumentalitása is erre a területre utal. Az élet­nagyságon felüli fejhez körülbelül 2 méteres alak tartozhatott, ami ebben az időben, a XII. század első felében másként, mint kapuzat-figura, alig képzelhető el. A szobordíszes kapuzatok pedig éppen Franciaországban 14 alakultak ki, ugyanekkor, a XII. század folyamán. Ezeken a kapukon a szobrok elhelyezése kétféle: vagy fülke-figurák, vagy oszlop-figurák. A hazai viszonyokat tekintve a kőfejjel kapcsolatban inkább az előbbi megoldásra gondolhatunk. A fran­12 G e r e v i c h CXCII. tábla. 13 Chartres, székesegyház, üvegablakok a XIII. század első negyedéből. (Delaport e— H o u v e t: Vol. I. Pl. XIII, XXV, LXII.; Vol. II. Pl. CI, CII, CIV, CV, CXXI bis CXXXV, CXXXV bis , CXLI, CLIX, CLXX, CXXI, CLXXIII, CLXXXIII, Pl. color. XII, XIV. XV, XVI,XVII; Vol. III. Pl. CCIIL, CCXIII, CCLXXVI, CCLXXVII, CCLXXIX.); Bourges, székesegyház, nyugati homlokzat, középső kapu, trónoló Krisztus. XIII. sz. (V e r r i e r, J.: La Cathédrale de Bourges. Paris, s. a. Fig. 13.); Bourges, székesegyház, üvegablakok. XIII. század eleje. (Verrier: Vitraux. Pl. VII, VIII, IX.); Paris, Sainte Chapelle, üvegablakok. XIII. század. (P i t o n, C. : Le costume civil en France du XIII. au XIX. siècle. Paris, s. a. p. 17, 18, 19.) Parma, Battistero. Arnos próféta, fal­festmény. XIII. század. (T o e s c a, P.: La Storia dell'arte italiana. L II Medioevo. Tom. II. Torino 1927. p. 962.); Sienai Madonnakép. XIII. század. Siena, Carmine. (Marie I. p. 383.); Psalterium. XIII. század. München, Staatsbibl. Cod. Lat. 23.094. (Baum: S. 335.); Goslari evangeliarium. XIII. század 1. fele. (Goldschmidt, A.: Das Evangeliar im Rathaus zu Goslar. Berlin, 1910. Taf. 9.); Maria-Laach, fejtöredék. 1200 körül. (F e u 1 n e r , A. - M ü 11 e r, Th.: Geschichte der deutschen Plastik. München, 1953. S. 68.). 14 Toulouse, Saint Étienne. XII. század 1. fele. Toulouse, Musée. (Deschamps: Taf. 25.); Vienne, Saint Maurice. XII. század 1. fele. (Deschamps: Taf. 48.); Arles, Saint Trophime. 1180—1190. (Deschamps: Taf. 82—89.); Saint-Gilles-du-Gard. XII. század 2-ik fele. (D e s­champs: Taf. 80.); Saint-Denis, apátsági templom. 1135—1140. (Aubert, M.: Die gotische Plastik Frankreichs. Firenze-München, 1929. Taf. 2.); Chartes, székesegyház, Királykapu. 1145—1155. (Aubert: Taf. 8—11.); Étampes, plébániatemplom. 1150 körül. (Aubert: Taf. 23.); Le Mans, székesegyház 1150—1155. (Aubert: Taf. 24-25.); Bourges, székesegyház, 1 150—1160. (Aubert: Taf 27—28.); Angers székesegyház. 1 150—1165 (Aubert: Taf. 31.); Provins, Saint-Ayoul. 1155—1160. (Aubert: Taf. 33.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom