Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 7. (Budapest, 1955)

BALOGH JOLÁN: Árpád-kori szobrokról. I. Kőfej a Dunából

szatban. Olaszországban

5 megtaláljuk Sigwald pátriárka oltárától (VIII. század) és más egyéb koraközépkori (IX. század) daraboktól elkezdve mind Felső-Itáliában (Verona, Pavia, Milano, Genova), mind pedig Toszkánában (Firenze, Pisa, Siena stb.), főként a XI—XII. században. Franciaországban

6 hasonlóképpen a XI—XII. században gyakori, talán a legkésőbbi ilyenfajta emlékek az egykori Saint-Denis apátság töredékei az 1140 körüli időből (13, 14. kép). Spanyolországban

7 a X—-XI. században fordul elő. Németországban

8 viszont ismét a XI—-XII. században, sőt még a XIII. század elején is néhány provinciális emléken. 5 Cividale, Duomo. Sigwald pátriárka oltára. VIII. század. (H a s e 1 o ff, A.: Die vorromanische Plastik in Italien. Firenze-Berlin, 1930. Taf. 46.); Verona, San Zeno, szarkofág dombormű. IX. század. (K i n g s 1 e y Porter, A.: Romanische Plastik in Spanien. I. Firenze-München, 1928. Taf. 14.); Koma, Museo Vaticano. Ezüst fedél a Cappella Sancta Sanctorumból. IX. század. (Has el off: Taf. 58.); Cimitile, oroszlán dombormű. IX. század. (Has el off: Taf. 64); Traetío-Minturno, Jónás dombormű. (H a s e 1 o f f: Taf. 69.);f

7

z'mz££,Mus. Naz. Szirén-dombormű. XI-XII. század. (Biehl, W.: Toskanische Plastik des frühen und hohen Mittelalters. Leipzig, 1926. Taf. 21. b.); Siena, Via Valle Piatta, állat-dombormű. XI-XII. század (Biehl Taf. : 29.); Pisa, Camposanto, figurális pillérfő, XII. század. \ß i e h 1: Taf. 54.); Groppoli, San Michèle, keresztelő medence. (B i e h 1: Taf. 71.); Pisa, Camposanto, figurális oszlopfő. XII. század. (B i e h 1: Taf. 104.): Antella, S. Maria, szószék töredék. XII. század. (Biehl: Taf. 115); Badia S. Andrea die Candeli, János apát diadalívének töredéke 1177. Firenze, Mus. Naz. (Biehl: Taf. 120); Brancoli, Pieve, szenteltvíztartó. XII. század. (Biehl: T af. 139); Pavia, S. Giovanni in Borgo, oszlopfők. XII. század. \J u 11 i a n, R.: L'éveil de la sculpture italienne. Paris, 1949. Pl. XXVIL); Genova, Cattedrale, északi kapu. XII. század. (J u 11 i a n; Pl. XXVI.); Milano, San Ambrogio, a szószék sarokfigurája. XII. század eleje. (Martin C. - Enlart, C: L'art roman en Italie. Paris, 1912.

1. Pl.60.). ^Fontaines, Saint Genis, kapu-dombormű. 1020 körül. (Burg, M.: Ottonische Plastik. BonnLeipzig, 1922. Taf. 56.); Loches, Collégiale Saint-Ours, a kapuzat domborművei. XI—XII. század. (M a r t i n, C: L'art roman en France. Paris, 1910. Vol. III. Pl. XXII.); Toulouse, Saint-Sernin, angyal-dombormű. XL század vége. (Deschamps, P.: Die romanische Plastik Frankreichs. Firenze-Berlin, 1930. Taf. VIL D.); Moissac, Saint-Pierre, apostol-domborművek. 1100 körül (Deschamps: Taf. 14.); Saint Denis, fejtöredékek az apátsági templom nyugati kapujáról. 1140 körül. Paris, Louvre. (Musée Nat. du Louvre. — Description raisonnée des sculptures. Vol. I. Aubert, M.:Moyen Age. Paris, 1950. Nr. 52—55.). Saint-Denis apátsági templom, a nyugati homlokzat középső kapujának archivolt-figurái, ugyanitt az okos és a balga szűz, meg két atlas-figura. XII. század első fele. (Crosby, S. M c k. : L'abbaye royale de Saint-Denis. Paris, 1953. Fig. 13, 14, 15,); St. Pari^e-le Chatel, az altemplom oszlopfője. XII. század. (Hamann, R.: Die Abteikirche von St. Gilles und ihre künstlerische Nachfolger. Berlin, 1955. I. S. 414.). Stílus szempontjából még a XII. század második negyedéből származó S%ent Mihály dombormű (Louvre), meg a XII. század harmadik negyedében készült Carrieres-Saint-Denisböl való Mária oltár is igen figyelemre méltó. (Aubert, M. - Beaulieu, M.: Sculptures de moyen âge. Paris, 1948. Fig. 21, 44. — Enciclopédie Photographique de l'art.) 7 Quintanilla de las Vifías, Nuestra Senora, dombormű. X. század; Fuentes, San Salvador, Dániel oszlopfő. 1023.; Santo Domingo de Silos, a keresztfolyosó pillérén Jézus mennybemenetele. XI. század.; Jaca, bencésapácák kolostora, Dona Sancha sírköve. 1095. (K ingsley Porter, A.: Romanische Plastik in Spanien. I. Firenze-München, 1928. Taf. 16/a, 37, 50.). 8 Werden, apátsági templom, dombormű ülő alakokkal. 1065—1080. (B e e n k e n, H.: Romanische Skulptur in Deutschland. Leipzig, 1924. S. 35.); Merseburg, dóm, Sváb Rudolf király bronz sírlapja. 1080 körül. (Panofsky, E.: Die Deutsche Plastik des elften bis dreizehnten Jahrhunderts. München, 1924. Taf. 13.); Enger (Westfalia), Stiftskirche. Widukin síremléke. 1100 körül. (Panofsky: Taf. 14.); Quedlinburg, Schlosskirche), Beatrix apátnő síremléke. 1130 körül. (Panofsky: Taf. 20.); Ot^dorfi Madonna. XII. század közepe. Dresda, Altertümermuseum. (Panofsky: Taf. 21.); Groningen, Klosterkirche, a karzat domborműve 1170 körül. Berlin, Deutsches Museum (P a n o f s k y: Taf. 32. A.); Wolfsberg, Pfarrkirche, dombormű. XIII. század eleje. (N o v o t n y, Fr.: Romanische Bauplastik in Österreich. Wien, 1930. Abb. 70.); Kegensburg, St. Jakob, északi kapu. XII. század. (K arlinger, H.: Die romanische Steinplastik in Altbayern und Salzburg. Augsburg, 1924. Taf. 18, 25.); Moosburg, a székesegyház nyugati kapuja. 1212. (K a r 1 i n g e r: Taf. 43, 45.); Reichenhall, San Zeno, dombormű. 1208. (Karlinger: Taf. 46.); Gelnhausen, Peterskirche, dombormű. (K a r 1 i n g e r; Taf. 51.); Biburg, sírkő, XII. század, (K a r 1 i n g e r: Taf. 121.); Mallersdorf, pillérfej. XIII. század (K a rlinger: Taf. 116.); Paring, pillérfej, XIII. század (K a r 1 i n g e r: Taf. 167.).