Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

KISS ÁKOS: A Szépművészeti Múzeum Vespasianus-kori pilaszterfői

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM VESPASIANUS-KORI PILASZTERFŐI A Szépművészeti Múzeum Antik Osztál/a az első világháborút megelőző időkben érdekes összefüggő építészeti emlékcsoporttal gazdagodott, birtokába jutott a bresciai Vespasianus-templom mindmáig publikálatlanul maradt hat mészkő pilaszterfejezetének.

1 Az épületről tudjuk, hogy a korai császárkor második nagy építészeti fellendülése idejében, a flaviusi korban épült. 1822-ben tárták fel, kiegészített állapotában a mai napig is a bresciai Museo Civico helyiségeit foglalja magában.

2 A templom Brescia ókori fórumának szerves tartozéka volt, annak keskenyebbik oldalán, magas pódiumon emelkedik. Felirata szerint az i. u. 7273 években épült.

3 A prostylos szentély simatörzsű oszlopainak fejezetei ma is a helyükön állanak, a Szépművészeti Múzeumba a cella falát díszített hat álpillér-pilaszter fejezete került. Az épület annál inkább jelentős a császárkori építészetkutatás számára, mert a flaviusi kor kezdetéről magában Róma városban nem ismerünk olyan építményt, amely ornamentális elemekkel volna ellátva.

4 így a császárkori építészetkutatás figyelme már többízben ráirányult a templom épületelemeire. A Szépművészeti Múzeum püaszterfői a korinthusi fejezetek fejlett formáit mutatják, részleteikre nézve egymással csaknem megegyezők. Az egyébként szimmetriát kereső, megegyező részleteket kedvelő antik építészetben is gyakran fordul elő, hogy a tagozatok részelemei nem teljesen azonosak egymással. A nem lényeges részleteltérések divatja a hellenisztikus kor óta lesz általános, innen kerül át a római épületdíszítő művészetbe is. Fejezeteink nem pillérfők, hanem pilaszterek fejezetei, így csupán egyik széles oldaluk teljesen kiképzett, míg két keskeny oldaluk egynegyed szélességben megmunkált, hátsó kidolgozatlan síkjaikból a szerkezeti felerősítés megkönnyítése céljából középütt félszélességben téglalapformájú rész áll ki, ennél fogva illeszthetők a falsíkba. A fejezetek a korai császárkorban általánosan elterjedt, teljesen kifejlett ú. n. háromzónás korinthusi formát mutatják. Szerkezeti elemeik a következők : a kalathos — fejezetmagvat — alulról két akanthuslevélsor borítja, a levelek végei felül római szokás szerint kifelé, sőt visszahajlanak. A felső levélsor a klasszikus arányoknak megfelelően egy középső és két oldallevélből áll. A teljes oszlopfő nyolctagú levélsorából szemköztnézetben ugyanis annyi látszik, mert a két szélső levél már enyhén oldalt fordul. A felső levélsor az alsó közeiből nő ki. A teljes nyolctagú levélsor látszatát keltő törekvést 1 A fejezeteket Peregriny János katalógusa szerint (Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. 1915. III. rész. Új szerzemények, 3 füzet. 34.) Pulszky Károly vásárolta 1895. július 29-én Crema-ban A. Glisenti régiségkereskedőtől 1.200 líráért. Lelt. sz. : 1.349. Üj lelt. sz. : 50.946. 1—6. 2 így már Vahot Imre múltszázadi útleírásában : Vándorórák-Utazási kalauz. 110—111. A templomot 1822-ben ásták ki, Museo Patrio, i. u. 72-ben Vespasien építette, s némely része még most is jókarban van, különféle becses műtárgyakkal.)) —• 1937 körül újabb ásatások tisztázták a templom és a forum helyét, majd az 1938-as ásatásokon a különböző építészeti periódusok között a köztársaságkorit is meglelték. Blanckenhagen P. H. von: Flavische Architektur und ihre Dekoration. Berlin, 1940. 150—151. —Labus-Cherucini: Museo Bresciano. 1938. 19. 3 A templom felirata: IMP CAES VESPASIANUS AUGUSTUS P M TRIB POTEST IUI IMP X PP COS IUL CENSOR. 4 Maga a rómavárosi Vespasianus-templom Domitianus alatt épült.