Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 6. (Budapest, 1954)

FARKAS ZOLTÁN: Munkácsy Mihály Falu hőse című festménye a Szépművészeti Múzeumban

MUNKÁCSY MIHÁLY «FALU HOSE» CÍMŰ FESTMÉNYE A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN 1954. tavaszán a Szépművészeti Múzeum megszerezte a Falu hősé­nek azt a változatát, mely Magyarországra került és hosszú ideig Gerhardt Gusztáv gyűjteményéhez tartozott (45. kép). A Falu hősének témáját Munkácsy valamelyik, a 70-es évek elejére eső hazalátogatásának köszönhette. Fogantatásának idejét pontosan nem tudjuk megállapítani. Rajzokkal, tanulmányokkal, vázlatokkal készült fel rá, sőt modelljeit fényképeztette is. A tanulmányok közül a legjelentékenyebb az asztal mellől bámészkodó kit parasztembert ábrázol. Következőképpen írta alá : Munkácsy M. Hon­grie, 1876. De az évszám nem az előző betűk sötét festékével és széles ecset­jével van írva, hanem későbbi pótlásnak látszik. Valószínű, hogy az eladás később ráírt dátuma. A tanulmány teljesen képszerű megoldás, pompásan sikerült festői mű, úgy, hogy a mester legjava művei közé szokás számítani, s mint ilyent állította ki a múzeumban 1915-ben Petrovics Elek főigazgató, Munkácsy válogatott fesményei között. Eredetileg Bakonyi Károly tulaj­dona volt. A «Hongrie» megjelölésből arra kell következtetnünk, hogy Magyarországon készült mű. Mérete 98X71 cm. Ugyanígy szignálta, de évszám nélkül a birkózásra kiálló parasztlegényről festett azt a tanulmá­nyát is, mely Vécsey Armand magyar származású newyorki karmesteré volt. (Fényképének múzeumi leltári száma 30,132.) Mérete ismeretlen. Nem üti meg az előbb említett tanulmány mértékét, de szignálása alapján szintén idehaza készültnek kell tekintenünk. Ilyen felkészülés után jött létre az a meglehetősen változatos teljes kom­pozíció, melynek két fényképe is van a múzeumban. Az első 37,508, a má­sodik 41,829 leltári számmal. Az utóbbi hátsó lapján ez a megjelölés olvas­ható: Balogh István tulajdona. A festmény aláírva és keltezve nincs. A Falu hősének teljesen kidolgozott első változatát Munkácsy Párizs­ban készítette el. Következőképpen írta alá: Munkácsy M. 1875 Paris. Ugyanebben az évben állította ki a párizsi Salonban, kisebb sikerrel, mint előző zsánerképeit. Mérete: 160x223 cm. A kölni Wallraff-Richartz múzeum vette meg s ma is ott látható. A Munkácsy számadásait tartalmazó tékában, külön lapra írt feljegyzés szerint, mely a Sedelmeyerrel kötött szerződést megelőző bevételeit kivonatosan tünteti fel, Munkácsy ezért a festményért 40 000 frankot kapott. De ugyanez a bejegyzés megemlékezik a festmény egy ismétléséről is, melyet 20 000 frankért adott el. Ezt az ismétlést, melyet a számadás közötti feljegyzés kifejezetten «répétition»-nak nevez, szüleihez írott egyik levelében Munkácsyné is megemlít. Vajon ez az ismétlés melyik ismert Falu hősével azonos ? A múzeum megvette változat 1882-es év­számmal van ellátva, ezért nem lehet ugyanazon példány, inkább a chicagói múzeumba került Falu hőse azonosítható a számadásokban említett festmény­nyel. Ez azonban nem 1875-ös évszámmal, hanem 1877. évszámmal van szignálva és a kölni példánnyal szemben részleteiben lényeges eltéréseket mutat. Ami különben megfelel Munkácsy ama szokásának, hogy ha megismételte vala­mely művét, sohasem másolta, hanem részleteiben mindig változtatott rajta egyetmást. Ez a Falu hőse Munkácsy első párizsi műkereskedőjének, Gou­pilnek közvetítésével került Amerikába. Sedelmeyer számlakönyvében 1882. október 23. kelettel a következő

Next

/
Oldalképek
Tartalom