Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

HENSZELMANN LILLA: Strobl Alajos öt szobra

fennmaradt változatról írja, Lötz Károly síremlékének tervéül készült és nem a Reiner-síremlékhez, mint Ybl állítja. Szuchv azonban nem bizonyít és így azt kell hinnünk, hogy figyelmét elkerülte Strobl 1913-as évszámmal és «Lötz» felírással ellátott igen szép rajzvázlata (a Strobl család tulajdona), mely a háromalakos kompozíciónak három évvel későbbi változata (45. kép). így az 1910-ben már kiállított egyalakos Reiner-síremlékhez még kevésbbé készülhetett a háromalakos kompozíció vázlatul, mert mint látjuk, utóbbinak a gondolata Stroblt tovább foglalkoztatta az egyalakosnál s ezért az eredeti téma továbbfejlesztésének tekinthető. Az egyes változatok keletkezési sorrendjét igazolja az új szerzemény kiérleltebb, gazdagabb koncepciója is. A Lotz-féle háromalakos kompozíció csak terv maradt,

21 melyben a Reiner-síremlék témája tovább variálódott és fejlődött, s későbbi művekhez is bizonyos tanulságot jelentett.

22 A Három Párka dinamikus hatását a leglényegesebb kifejezési eszközzel, a kompozícióval érte el a művész. A vázlatszerűség által Strobl minden figyelmét a tartalom belső feszültségére összpontosíthatta, mert ebben a formában még mellékes volt például a felület részleteinek megmunkálása. Itt is, mint munkássága folyamán többször, felhasznált Strobl a művészet történetéből ismert motívumokat, de azokat egy egységes és lendületes egyéni elgondolásba ötvözte össze. Ybl azt írja,

23 hogy Strobl alakjait Michelangelo Utolsó ítéletéből kölcsönözte. Sokkal magától értetődőbb azonban itt a michelangelói ősforrás mellett az apokaliptikus hangulat felkeltésében, a csoport egyes alakjainak felfogásában Rodin hatására gondolni. Végezetül az új szerzemények közül időrendben utolsónak készült művét, az Olasz katonatiszt mellszobrát említjük meg. 24 A fentebb ismertetett három korábbi portrén keresztül érzékeltetni megpróbált változás, fejlődés, mely Strobl művészetében végbement, a publikált tárgyakon keresztül bár a főprobléma mentén húzódott végig, mégsem vezet egyenesen utolsó korszakának kimagasló művéhez. Jobb megértéséhez részletesebben kellene ismertetni az 1910-es években Strobl művészetében végbement átalakulást. Éppen ezért itt •csak a szoborral kapcsolatos főproblémát van mód érinteni, az egész kérdés részletesebb tárgyalást igényel. — A portrén, melyet külföldiről, idegenről mintázott Strobl, minden korábbi felfogásbeli konvenciót feledni volt képes. Először tudott itt érvényre juttatni olyan kritikai állásfoglalást, melyben az idealizálásnak most már az árnyéka sem húzódott meg ; portréjának szépsége az alkotásban kifejezett igazságból fakad. Felhasználta a márvány-szobrászatban és a megelőző évek kisplasztikáiban elért legjobb alakításbeli eredményeit és mintegy leszűrte és összegezte azokat az Olasz katonatiszt portréjában. HENSZELMANN LILLA 21 Közel húsz év múlva Pásztor János készítette el Lötz síremlékét. 22 Legszembetűnőbb az eredetileg a Jókai-emlékműhöz készített, ma Olvasó lányok címen ismert, külön felállított kétfigurás kompozíció hasonló csoportelrendezése. Strobl 1912-től kezdve évekig dolgozott a Jókai-emlékművön. 23 id. m. 98. 24 A portré 1919 körül keletkezett és a leltárkönyvi bejegyzés szerint 1920 körül került a Fővárosi Képtár tulajdonába, valószínűleg még a művésztől való vásárlás útján.