Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)

FENYŐ IVÁN: Cranach-rajz és néhány festmény a Szépművészeti Múzeumban

A fametszetet nem minden ok nélkül hozzák a kutatók Dürerrel összefüggésbe, valóban erősen hatott itt a Paumgartner-oltár Szent Eustachius-Lucas Paumgartner alakjának olaszos mozdulatú motívuma. Düreri élmény, ahogyan Cranach szentjében a férfias fellépésű német «Ritter» típusát ábrázolja. A rajz nyúlánktestű Szent Györgye arányaiban még közelebb van Dürerhez, mint a fametszet nagyfejű, zömök alakja, de felfogásban, szellemben jóval gótikusabb a metszet öntudatos reneszánsz lovagjánál. A budapesti lapon a vonalak és formák vertikális iránya az uralkodó. Még a lándzsát tartó kar vízszintes mozdulatát is letompítja, ahogyan a lecsüngő, nehéz rojtban végződő zászló reácsavarodik az alsókarra. A metszeten a kompozíció vízszintes felépítéséhez a zászló is hozzájárul. Hiányzik a rajzon a kard, amely a fametszeten szintén a horizontális irány hangsúlyozására szolgál. Itt viszont elmaradt az annyira romantikus későgótikus hangulatot árasztó sárkánybőr,

6 Cranach állatábrázoló képességének ez a mesteri példája. A feltevést, hogy a budapesti rajz sajátkezű alkotás, döntően alátámasztja összehasonlítása Cranach néhány korai rajzával. Ezek között van a korai évek egyetlen jelzett, 1504-ben készült, Szent Mártont ábrázoló rajza a müncheni Kupferstichkabinett-ben (26. kép). Ugyanebből az időből ismeretes egy «Balga szűz» ábrázolás a nürnbergi Germanisches Museumban,

7 (27. kép) és a lillei Musée Wicar Keresztelő Szent Jánosa

8 (28. kép). E rajzok majdnem azonos technikával készültek : tollrajzok sötét-alapozású papíroson, ahol a fehér fedőfestéknek igen nagy szerep jut. Érdekes és igen jellemző, hogy Cranach itt hasonló hatásokat hoz ki, mint két dúccal sötét papírra nyomott színes fametszetein, amely technikával éppen wittenbergi tartózkodása első éveiben kísérletezett. De a közös technikán túl még jobban összekötik a felsorolt rajzokat a budapestivel azok a sajátosságok, amelyeket általában a «Dunai iskola» stílusának nevezünk.

9 A budapesti rajzot a korai Cranach-képekhez is számos szál fűzi. Szt. György fejtípusát jól ismerjük a korai Cranach-festményekről. Ilyen például Szt. János feje a Schottenstift Keresztrefeszítésén, Mária arca a müncheni Keresztrefeszítésen 1503-ból, és ugyanezt a göndörhajú fejet látjuk a hóhér mögött jobbra Cranach nemrég felbukkant remekművén, a budapesti «Szent 6 A budapesti rajzhoz hasonlóan a karon szinte ruhadarabként könnyedén átvetett sárkánybőrt látunk a «Tizennégy segítő szent» torgaui oltárának Szent Györgyénél. Ez a kép szintén igen korai, keletkezését 1507. körüli időre teszik. 7 B o c k, E. : Lucas Cranach the Elder. — Old Master Drawings. 1930, március. 71. 'Weinberger, M.: Zu Cranachs Jugendentwicklung. Zeitschrift für Kunstgeschichte. 1933. II. köt. 10. 9 Ez az az idő, amikor Cranach leginkább előfutára Altdorfernek. Példa erre a berlini Kupferstichkabinett «Szerelmespár»-t ábrázoló szép rajza 1504-ből, amelyet korábban általában Cranach művének fogadtak el. Friedrich Winkler azonban a rajzot Altdorfer legkorábbi művének tartja : W i n k 1 e r, F r. : A. Altdorfers frühestes Werk. Berliner Museum, Berichte aus den Preuss. Kunstslg. LV,1934. 11. — (Altdorfer rajzainak kutatója, Hanna L. Becker, Winkler attribúcióját nem teszi magáévá és a «Szerelmespár»-rajzot inkább cranachos-nak mondja. (Hanna L. Becker: Die Handzeichnungen Albrecht Altdorfers. München, 1938. 73 és 84. sz. 125— 12G.) — E sorok írója is hajlik arra, hogy a szóbanforgó rajzot Cranach művének fogadja el.— Érthetetlen egyébként, hogy a kutatók figyelmét eddig elkerülte e rajz két alakjának igen szoros összefüggése MZ monogrammistának ugyancsak szerelmespárt ábrázoló rézkarcával. (Bartsch 16 sz.) Érdekes, hogy a művésznél — akit a kutatók egy része Matthäus Zasinger müncheni aranyművessel azonosít — egyéb összefüggéseket is találunk Cranach korai művészetével. így például szt. Katalin vértanúságát ábrázoló rézkarcának (Bartsch 8. sz.) hóhéra részben Cranach budapesti, részben pedig drezdai azonostárgyú festményeinek hóhérára emlékeztet. 8* 115