Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
AGGHÁZY MÁRIA: A Szépművészeti Múzeum néhány miniatúrás kódexlapja.
ban történt az átmenet a kvadrát gregorián korális kótaíráshoz, Angliában és Észak-Franciaországban a XII. század végétől ; a XIII. században Párizsban is egyeduralkodóvá lett. Olaszországban valamivel később történt meg ez a folyamat és ott a ferenceseknek volt fontos szerepük általános elterjesztésében a XIII. század végére. 2 A szöveget tekintve megállapítható, hogy nem monasztikus, hanem a római liturgiát követte antiphonariumunk, mert Agáta ünnepén, ahol a lapon megvan a matutinumnak egész első nokturnusa, abban csak 3 antiphona és 3 zsoltár van. A régi szerzetesrendek ugyanis hosszabb kórusimára voltak kötelezettek, mint a világi papok. A dallam azonban nem egyezik a római liturgiával, azt egyszerűsíti, mint az a szigorú ciszterci rendben történt, sőt azok egyszerűsítését még tovább is fokozza. 3 A két tulajdonság pedig : a római liturgia rövidebb szövege és a ciszterci dallam további egyszerűsítése az újabb eredetű, tevékenyebb életformát folytató, de a szigorítást újra, még jobban fokozó dominikánusokra jellemző. Ennek felel meg a drága, és külső ragyogást, pompát jelentő aranynak mellőzése miniaturáinkon, ami már a ciszterciek liturgikus könyveiben szintén követendő szabály volt. 4 A dominikánusok egyik legkorábbi statútuma szerint «ne de caetere in nostris conventibus habeantur imagines nisi pictae, nec fenestrae vitreae nisi albae cum cruce, nec litterae aureae in libris nostris.. . » 5 A szigorú rendelkezések azonban csakhamar enyhültek, amit egy újabb, 1298-as statútum szövege fejez ki: «inhibemus, quod in conventibus nostris, in picturis, vei sculpturis seu in quibuscumque aliis similibus nullae curiositates notabiles fiant.» 6 A szabályzat enyhítése pedig már meglévő gyakorlatot követett, mert pl. az olaszországi Gubbio dominikánus kolostora számára készített korális kódexek sorozatában, 1290 körül, több kötetben található arany a miniaturákon. 7 Az engedményeknek ez a folyamata a képzőművészetek többi ágával szemben elfoglalt állásponton szintén észlelhető. Az első statútum alapján csak festett képeket alkalmazhattak, szobrokat nem. Mégis már az 1267-ben felszentelt Szt. Domonkos-síremléken Bolognában nem kisebb mester dolgozott, mint Nicola Pisano és egy dominikánus rendtag : Fra Guglielmo. Milanóban pedig egy vértanújuknak, Szt. Péter mártírnak síremléke ugyancsak gazdag szobordíszítéssel 1339-ből való. 8 De Franciaországból is ismeretes egyik templomukból szobordíszítésű sírmelék : Provins 1270. 9 2 W a g n e r, P. : Einführung in die Gregorianischen Melodien. II. Neumenkunde. II. Leipzig, 1912. 310, 319. - Wolf, J. : Handbuch der Notationskunde. . . I. Leipzig, 1913131. sk. 3 W a g n e r, P. : id. m. 130. A szövegre és dallamra vonatkozó ezen megállapításokat Mezei László egyetemi könyvtári, illetőleg Rajeczky Benjamin néprajzi múzeumi kartársaknak köszönöm. * Michel, A.: Histoire de l'art. II. Paris, 1906. 300. 6 W a 1 z, A. M. : Compendium históriáé Ordinis Praedicatorum. Romae, 1930. 193. és 587. lapon 76. jegyzet. 'Evans, J. : Art in mediaeval France. London, 1948. 146. 7 Castelfranco, G. : I corali miniati di S. Domenico di Gubbio. Bollettino d'Artc VIII, 1928/29. 530. 8 Thieme-Becker: Alig. Lexikon der Bildenden Künstler. Bd. XV. Leipzig, 1922. 256. és Bd. IL Leipzig, 1908. 401. — Lavagnino, E. : Storia dell'arte classica e italiana. L'arte medioevale. Torino, 1949. 549. 1. 650 kép és 603. 1. 705. kép. »Evans, J. : id. m. 128. t.
