Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 5. (Budapest, 1954)
AGGHÁZY MÁRIA: A Szépművészeti Múzeum néhány miniatúrás kódexlapja.
mesterek alkotásait másolták is, ebben az esetben talán nem véletlen, hogy a kisázsiai — talán aphrodisiasi — iskola, amely a kyrénéi Aphroditét és a kis Charis-csoportot készítette, egymással rokon, későhellénisztikus alkotásokat vett mintául. A budapesti torzó így talán összekötő láncszem lehet a három Charis csoport és a kyrénéi Aphrodité eredetije között, és mind a kettőt az i. e. 1. század kisázsiai művészetével hozza kapcsolatba. 47 CASTIGLIONE LÁSZLÓ A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM NÉHÁNY MINIATURÁS KÓDEXLAPJA 1940-ben az Országos Széchényi Könyvtárból a Szépművészeti Múzeumba került örök letétként többek között 14 db «egyhazi karkönyv lap.» 1 A lapok közelebbi meghatározása a következő : egy antiphonarium részei, tehát az istentisztelet zsolozsmarészét kótával együtt tartalmazó, nagyméretű kódexből valók: — Szt. Agáta ünnepének lapja : D iniciáléban a szent alakja. Dum ingrederet beata Agatha in carcerem. . . 551 x370 mm. — Lt. sz. 1940—3482. •— Szt. Ágnes ünnepének lapja : D iniciáléban a szent alakja. Diem festum sacratissimae virginis celebremus. . . . 537x375 mm. — Lt. sz. 1940—• 3481. — Márc. 25. ünnepének lapja: M iniciáléban Angyali üdvözlet. Missus est Gabriel. .. . (Luc. I. 26 —) 550X372 mm. — Lt. sz. 1940—3479, (9. kép). — Marc. 25. ünnepének másik lapja : Gábriel küldetése. Missus est Gabriel (u. o.) 550x373 mm. — Lt. sz. 1940—3486. — Vízkereszt utáni VI. vasárnap : D iniciáléban Dávid királyt megáldó Isten. Domine ne in ira tua.... (Ps. VI. 2 —) 549x374 mm. — Lt. sz. 1940—3489. — Hetvenedvasárnap (Septuagesima) : I iniciáléval. In principio fecit Deus celum et terram (Gen. I. 1 —) 547X372 mm. Lt. sz. 1940—3492. — Hatvanadvasárnap (sexagesima) : N iniciáléban Isten szózata Noéhoz. Noe vir Justus. . .. (Gen. VI. 9 —) 546x367 mm. Lt. sz. 1940—3483. 47 Megerősítik ezt az eredményt a későhellénisztikus kisázsiai terrakották is. A myrinai figurák egyik jellemző vonása a nyúlánk testalkat, különösen a lábak hosszúsága (v. ö. Pottier-Reinach: La Nécropole de Myrina. I. Pl. XIV, XV, XXXI ; Winter, Typen II 221/6), és a gondosabban készült alakoknál a testformák egészen lágy és még az ifjúalakoknál is rendkivül nőies mintázása (v. ö. P o 11 i e r - R e i n a c h : id. m. II. Pl. XII). A kyrénéi Aphrodité előképének kisázsiai eredetét jól alátámasztják azok a kisázsiai későhellénisztikus terrakották, amelyek pontosan viszszaadják ennek eredeti típusát, azzal a különbséggel, hogy náluk a delfin farka eltakarja az alak ölét (v. ö. Pottier-Reinach: id. m. II. Pl. II. 3, Winter, Typen IL 211, 8 stb). Feltűnő, hogy a myrinai terrakották között megtaláljuk a Villa dei Misteri frízének Dionysos és Ariadné csoportját is (P o 11 i e r - R e i n a c h : id. m. I. Pl. XXV. V. ö. 10. jegyzet) ! Meglehet, hogy ez a csoport, amely erősen elkülönül a fríz többi részétől, szobrászati mintára vezethető vissza. Talán nem véletlen, hogy a boscorealei villa «Aphrodite termében» ugyanazon a falon, amelyen a három Charis freskót találták, — vele párhuzamos elhelyezésben, — a Villa dei Misteri-belivel azonos kompozíciójú Disnysos és Ariadné ábrázolás szerepelt. *A Grafikai Osztály 77. kiállítása. Kéziratok és miniaturák. Bp., 1940. 36 —45. tétel. — B e r k o v i t s, E. : La mostra della miniatura a Budapest. Corvina. 1941. 395.
