Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 4. (Budapest, 1949)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Antik Osztály

Az új szerzeményekkel az osztály anyaga igen jelentősen gyarapodott. 1940-ben az osztály teljes állaga 2334 darab volt (ebből görög-római 832); 1945ben alig valamivel több : 2459 darab. Háborús veszteség összesen 136 darab volt, ebből görög és római 16. 1954. január 1-én az egyiptomi gyűjtemény állaga 2486 darab, a görög-római gyűjteményé 2971 darab, összesen 5457 darab. Hasonlóan jelentős az anyagnak korban és műfajokban való kiterjedése. Az egyiptomi gyűjteményben különösen az ó- és középbirodalmi anyag gyarapodása, továbbá az usébti- és az amulettanyag növekedése érdemel említést.

33 A görög-római gyűjtemény azelőtt lényegében az Arndt-féle márvány- és terrakottagyüjteményből állott. Most a háború előtti 9 vázával szemben 874 darabból álló kerámiagyüjteménye van, emellett a régebben egyáltalán nem képviselt műfajokból is jelentős anyaga növekedett, így 130 bronz, 226 római üveg, 146 római agyagmécses stb., de jelentősen gyarapodott a márvány- és terrakottagyüjtemény is. A háború után az osztály 1947 októberében nyitotta első kiállítását a volt egyiptomi kiállítás helységében magyar magángyűjtők anyagából, amelynek nagy része ekkor került először a nyilvánosság elé.

34 A következő időszaki kiállítás ugyanitt 1948 tavaszán nyílt meg az újonnan szerzett ciprusi s mellette egyiptomi és előázsiai anyagból.

35 1949 augusztusában a budapesti Világifjúsági Találkozóra a két gyűjtemény válogatott anyagából rendeztünk időszaki kiállítást, majd 1949 decemberében megnyílt az újjárendezett egyiptomi állandó kiállítás régi helységeiben, amelyekbe négy új vitrint építettek be. (Ez a kiállítás 1952ben új szerzeményekkel bővített formájában ma is áll.) 1951 decemberében nyílt meg újjáépített helységben a görög-római állandó kiállítás első két terme, s 1953 végére elkészült a következő két terem is, amelynek anyaga a hellenisztikus és római művészet. Az anyag hatalmas növekedése a régebbi (összesen két teremre terjedő) kiállítással szemben az antik művészet történeti fejlődését bemutató rendezést tett lehetővé. Az állandó kiállítások közül így már csak az 1955. évre tervezett, egy termet elfoglaló graeco-egyiptomi kiállítás van hátra. A kiállítások rendezésével párhuzamosan elkészült a kiállításra nem kerülő anyag tanulmányi raktárszerű elhelyezése, hogy minden darab a kutatók rendelkezésére álljon. Az eredeti anyagból rendezett kiállítás terjedelmének megnövekedése miatt raktárba kényszerült a háborúban amúgyis igen érzékeny veszteségeket szenvedett, ma mintegy 500 darabot számláló antik gipsz-anyag is, s jelenleg túlnyomó része csak a kutatás és egyetemi, ill. főiskolai oktatás céljaira szolgál. 1953 júniusában ebből az anyagból is kiállításra került egy rész a Parthenon építkezései megkezdésének 2400. évfordulója alkalmából rendezett emlékkiállításon. A kiállítás bemutatja a fríz és a tympanonok teljes, a metopék és a Pheidias-kori szobrászat egyéb alkotásainak válogatott anyagát, továbbá a legjelentősebb külföldi és magyar szakirodalmat. A továbbiakban a gipszanyagot külön múzeumban szándékozunk elhelyezni. A tudományos feldolgozó munka középpontjában az újonnan szerzett anyag meghatározása, és a publikálatlan régi és új anyag mielőbbi közzététele, a további kutatás számára hozzáférhetővé tevése áll. Az eddig megjelent különálló tanulmányok mellett, amelyekre fent utalás történt, 1950 óta folyik az egyiptomi feliratos emlékek, a váza- és a graeco-egyiptomi terrakotta-anyag corpus-szerű 33 Az usébtik közül hármat, amely történeti érdekessége miatt külön tárgyalást érdemelt, Haeffner E. tett közzé az Antik Tanulmányok I. kötetében sajtó alatt levő cikkében. 81 A kiállításról vezető is készült, benne több, azóta a múzeumba került és fent felsorolt tárgy fényképével: Oroszián Z.—Dobrovits A.: Antik kiállítás, Vezető. 1947. 35 Erről is készült vezető, képek nélkül: Dobrovits A.—Szilágyi J. Gy. : II. antik kiállítás, Vezető. 1948.