Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 4. (Budapest, 1949)
CZOBOR ÁGNES: Floris van Dyck csendéletei
(46 X 76 cm). Jelzett. Közölve: Collection Regine Chasles. Galerie Fievez. 1929. Décembre. Bruxelles (24. kép). 3. Csendélet damasztterítővel letakart asztalon, középen cseréptálban alma és cseresznye, balra óntálon sajtok, jobbra kancsó, kenyér, tálban vaj, az asztal szélén, csak félig az asztalon, tál almával (51 X 91 cm). Közölve: Kunstauktion 105. Kende. Wien, 1930. Október. 259. sz (25. kép). 4. Csendélet asztalon, középen tálban sajt és vajtartó, jobbra articsóka, szőlő és alma, balra kanna (51 X 67 cm). Közölve: Rudolph Lepke. Berlin, 1910. 12. sz. Ezek az egymáshoz nagyon hasonlító, kissé merev csendéletek az önálló holland csendéletfestészet megindulásának stílussajátságait viselik magukon. Floris van Dyck a vele egyidős Nicolaes Gillisszel, Clara Peetersszel, Floris van Schootennel s a valamivel fiatalabb Roelof Koets I-val 3 alakítják ki a XVII. századi holland asztali csendéletet és mintegy átmenetet képeznek a XVI. század «piaci jelenetei» és Willem Claesz. Heda, Pieter Claesz. és Willem Kalf teljes gazdagságában kifejlett csendéletfestészete között. Még Willem Claesz. Heda ifjúkori csendéletei is közeli rokonságot mutatnak ezzel a korai csendélettípussal. Ugyanebben az időben, ugyanilyen fejlődés megy végbe Flandriában Jacob van Hulsdonck, id. Osias Beert, Jacob van Es, Hans van Essen és François Ykens festészetével. A Floris van Dyckhez Nicolaes Gillis mellett legközelebb álló Floris van Schootennek ismeretes egy még teljesen Pieter Aertsen modorában festett korai jelzett képe 4 és nem véletlen, hogy régebben Floris van Dycknek tulajdonítottak az amsterdami múzeumban egy még teljesen a XVI. század felfogásában megfestett piaci jelenetet. Ezekben az években, az 1600-as évek legelején, megy végbe a nagy átalakulás ; ekkor válik ketté a piaci jelenet ábrázolása. A csendéleti része önálló csendéletté, az alakos része paraszti életképpé fejlődik. Az önálló csendélet egyes tárgyainak, gyümölcsöknek, főzelékeknek, sajtoknak stb. mesterkélt elrendezésén még a piacra «kirakott» áruk hagyománya érvényesül. A festői előadás színben szegény, formákat tisztelő, szabatos keménységén pedig még a XVI. század manierista felfogása érződik. Ennek a csendélettípusnak Európaszerte vannak képviselői. Németországban a XVI. század végén dolgozó Georg Flegel, Franciaországban Lupin Baugin, François Ykens és a nemrégiben Ingvar Bergström által ismertetett Lagous, 5 Spanyolországban pedig az ugyancsak korai Blas de Ledesma és a XVII. század elején működött Juan van der Hamen y Leon, kinek egy newyorki magángyűjteményben lévő szép csendéletét Charles Sterling közli az 1952-ben Párizsban rendezett csendélet-kiállítás katalógusában. 6 Floris van Dyck, kinek most hét képét állítottuk össze, Hollandiában talán a legkorábbi képviselője, mondhatnók megindítója ennek a típusnak. Felmerül még a kérdés, hogy mi az, amit Floris van Dyck Rómából, ahol hosszabb időt töltött, magával hoz? Mi az, ami művészetében, ebben a fantáziaszegény, egy műfajban kiélt festészetben a közel két esztendős — 1600 - 1601 3 A Régi Képtár új szerzeményei között (Ltsz. 53.478) van egy nagyméretű csendélet Roelof Koets és Pieter Claesz kettős jelzésével, azonban Koets későbbi korszakából, 1644-es évszámmal. A gyümölcsök származnak Roelof Koets kezétől. A kép azelőtt Zichy Jenő gyűjteményében, majd Budapest főváros tulajdonában volt. 4 Het Stilleven. J. Goudstikker. Amsterdam. 278. sz. 7. kép. 5 Berg ström, I.: An unknown french still-life painter of the 17th century. Göteborg Konstmusei Artsryck. 1953. Különnyomat. 6 S t e r 1 i n g, C h. : La nature morte de l'antiquité à nos jours. Orangerie des Tuilleries. Avril — Septembre 1952. 72. sz.
