Szilágyi János György - Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 4. (Budapest, 1949)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: A Majewski-festő egy új vázája
Campaniában, ahova a Majewski-festő működését, már csak az egyetlen ismert lelőhelyű Museo Campano-beli darab capuai provenienciája miatt is, helyezni kell. 23 A fő nehézsége ennek a feltevésnek az, hogy a boiótiai vörösalakos vázafestészet produktivitása a 4. sz. első felében lényegében megszűnt, 24 és •—• legalább is ma — nem látjuk a szálakat, amelyek közvetlenül a Majewski-festő kétségtelenül sokban elütő vázáihoz vezetnek. Talán csak az a kapcsolat alapja, hogy egyformán távol álltak az attikai mintaképektől, ahogy Beazley a boiótiaietruszk kapcsolatokra vonatkozóan egyszer megfogalmazta. 25 Az attikai mintáktól való távolságnak ez a szempontja vezet a másik, közelebb fekvő és történetileg is jobban alátámasztható lehetőséghez : éppen az etruszk vázafestészettel való kapcsolat feltevéséhez. 26 Ez a kapcsolat már nemcsak az attikai művészethez viszonyított negatívumokon alapszik : az etruszk művészetben találjuk közeli rokonait a budapesti kratér A. oldalának alakjain megfigyelhető arcábrázolásnak ; az etruszk mesterek kedvelik azt az eljárást, hogy a vörös alapon vastag körvonallal megrajzolva különítsék el az arcot vagy kezet, mint a Majewskifestő Nikéjénél ; 27 az etruszk vázákon különösen gyakori, hogy a belső rajz vonalai gondatlanságból egyenlőtlen vastagságúak és színárnyalatúak ; 28 a győztes atléta testén elszórt páros vonalkák is talán az etruszk vázafestészetre jellemző vonalkázott belső árnyékolásnak valamiféle utánzásai, 29 s a perem alatti babérág rajzának is etruszk vázákon találjuk a legközelebbi rokonait. 30 Campania egészen az 5. sz. utolsó negyedéig etruszk uralom alatt állt ; Capuát, a Museo Campano kráterjának lelőhelyét is ők alapították. 31 De a samnis hódítás is csak politikai hatalmuknak vetett véget, nem pedig etnikai jelenlétüknek, még kevésbbé kultúrájuk hatásának. A capuai névanyag elemzése számottevő mennyiségű etruszk eredetű lakosság meglétét bizonyítja az egész 4. századon keresztül, 32 az etruszk nyelv eleven ismeretéről a 4. században a Campaniában talált etruszk feliratok nagy száma tanúskodik, 33 a Capuával szomszédos Nola pénzein a város új urai csak a 4. század utolsó harmadában szorítják ki elődeiket 34 s ami a művészetet illeti, elég arra utalni, hogy a Campaniában kétségtelenül etruszk ösztönzésre elterjedt sírfestészet virágkora éppen a 4. század. Ennek a campaniai-etruszk kapcsolatnak a kerámiában is megvannak a jelei ; nemcsak a régebben campano-etruszknak nevezett feketemázas edények esetében, amelyek23 A varsói skyphos Nápolyból származik, ez azonban nyilván nem lelőhely. 24 Lullies: i. m. 27. 25 Beazley, J. D. : Etruscan Vase-Painting (Oxford 1947, a továbbiakban EVP) 50. 26 Hasonló lehetőséget először Bernhard vetett fel (Wazy greckie 53), aki a varsói skyphost 4. sz. végi faliszk munkának tartja. 27 Pl. StEtr 11 (1937) tav. 41,4; u. o. tav. 44,4; EVP pl. 6, 1—2. — StEtr 8 (1934) tav. 30, alul; Giglioli, G. Q. : L'arte Etrusca (Milano 1935) tav. 274,3; Musées de France 1949, 5 fig. 6; stb. (A szokás persze az attikai vázafestészetben is előfordul; pl. CV Karlsruhe 1, Taf. 27, 1—3). 28 Pl. StEtr 2 (1928) tav. 29, 41, 45; 11 (1937) tav. 44, 4; EVP pl. 37, 2; stb. (Itt is bőven akad attikai párhuzam.) 29 EVP 103. 30 U. o. pl. 31, 4 (p. 182, no. 2) ; utalás egy másik darabra u. o. 159 «Thë Orvieto 28 Group» no. 2. 31 A legújabb részletes összefoglalás H e u r g o n, J. : Recherches sur l'histoire, la religion et la civilisation de Capoue preromaine (Paris 1942) 59 s köv. "Heurgon 105—113. 33 We ege, F. : Vasculorum Campanorum Inscriptiones Italicae. Bonn 1906 és azóta is több darab, főleg a Studi Etruschi köteteiben. 34 Heurgon 95
