Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 3. (Budapest, 1949 )
Aggházy Mária: Ornamentális mintalapok a Szépművészeti Múzeumban
könyvek metszőinek vésői alá a kézről-kézre vándorló, folyton alakuló, változó motivumok. Eleinte nem meghatározott technika számára készültek, hanem mindenféle iparművészeti ág számára ajánlják őket készítőik. Később azonban határozottan női kézimunkák, hímzések, majd csipkék készítéséhez szolgálnak alapul. Olaszországi és bécsi gyűjteményekben tudtam csak ezek körében kutatni és a vonatkozó új irodalmat átnézni. A firenzei Uffizi grafikai gyűjteményének anyagában a Vol. 123. Stampe di diversi autori-ban a No. 12,593 azonos a budapesti 1915/74-essel, a No. 12,585 azonos az 1915/77-essel, a No. 12,594 azonos az 1915/78-assal, a No. 12,595 pedig az 1915/81-essel. Ezek ott Balthasar Sylvius nevével jelzettek. Mivel azonban éppen a legutóbbi darab 1530-ban már összefűzött mintakönyvben Vavassorenál szerepel, a feltétlenül korábban keletkezett különálló lapok nem származhattak az 1518—1580 között élő németalföldi mestertől. Különben is stílusuk teljesen olasz és Berliner 8 nagy munkájában a berlini Kunstbibliothek-ban levő, azonos jellegű «f» betűvel jelzett darabok alapján az ú. n. «felsőitáliai f mester» munkáinak tartja őket. Az itt közölt budapesti példányok azonos méretek és technika alapján tehát szintén a «felsőitáliai f mester» lapjainak tekinthetők, melyek a többiekkel együtt Berliner keltezése szerint 1520—25 között készülhettek. Nem lesz talán még érdektelen, ha az egyes budapesti lapoknak további sorsát, átalakulásuknak útját a későbbi velencei fametszetes mintakönyvekben végigkísérjük : az 1915/76-os kevés változtatással, a szalagfonat kinyúló szárai közötti maureszk két összekanyarodó levelének elhagyásával és egyenes csíkozású alappal megtalálható Vavassore: Corona di racammi-ban, Velence, 1530 körül (Velence, Bibliotheca Marciana) és ugyancsak tőle az Opera Nuova Universal-ban, Velence 1546, (Roma, Bibliotheca Angelica), továbbá ugyanígy Pagano, Maílhio: Lhonesto essempio-ban, Velence 1550, (Velence, Bibliotheca Marciana), majd Calepino, Francesco: Splendore delle virtuose giovaniban, Velence 1563 (Wien, Österreichisches Museum für Kunst und Industrie). De itt már négyzetes kockázású alapon, a szalagfonat fekete-fehér pontozással, a levelek pedig fehérek, kis fekete pontokkal, az indák pedig feketék. Az egész naturalizálódik. A négyzetes hálós alap azonban itt nem netz, vagy keresztöltéstechnika szálszámolásos munkájához való, a minta attól teljesen független, csak az esetleges nagyítást, vagy a munkára való átrajzolást akarja megkönnyíteni. 9 Az 1915/80-as minta átdolgozása szerepel Vavassore : Esemplario di lavoriban, Velence 1532, (Roma Bibliotheca Angelica), mégpedig netzhez, vagy keresztöltéshez alkalmazva, elmértaniasítva. Négyzetes hálós alapon és ami a mi metszetünkön fehér, az ott fekete, jelezve a tömör kitöltéssel elérhető kiemelést. Az 1915/81-es Lt. sz. megtalálható Vavassore: már említett 1530 körüli Coronajában és tőle átvette Zoppino: Gli universali de i belli recami-ba, Velence 1537, (Velence, Bibliotheca Marciana). Az alap megint egyenes csíkozású és a minta levélrésze itt az egyik oldalon teljesen megvan, nincs felében levágva, mint az «f mester» rézmetszetén. Végül Calepino a már szintén ismert Splendore delle virtuose giovani egyik lapján alakítja úgy át, mint azt az 1915/76-os lapnál láttuk. A Zichy-kodex ornamentális mintáinak rajzolója valamelyik velencei kiadóvallehetett tehát kapcsolatban, akinél megszerezhette és a kódex lapjaira, az általa 8 Berliner, R.: Ornamentale Vorlageblätter des 15. bis 18. Jahrhunderts. Leipzig 1926. 35 1., 83—86 t., továbbá: Lötz, A.: Bibliographie der Modelbücher. Leipzig 1933. 123 1. 0 Jessen, P.: Der Ornamentstich. Geschichte der Vorlagen des Kunsthandwerks seit dem Mittelalter. Berlin. 1920. 153 1., 107 t. és ezen kívül részletes ismertetése a technikáknak : Ricci, FJlisa munkái : Antiche trine italiane. Bergamo 1911, továbbá : Ricami italiani antichi e moderni. Firenze 1925.
