Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 2. (Budapest, 1948)

Borhegyi István Ferenc: Egyiptomi terrakotta szobrocskák a Szépművészeti Múzeumban

díszíti, s ezeknek khtónikus volta kétségtelen.

8 Mégis a vitát az dönti el, hogy e szobrocskákat kivétel nélkül sírokban találták: joggal nevezhetjük tehát őket a halottak concubináinak.

9 6. Concubina. Vörösbarna agyag. Felső része letörött. Hátoldala kidolgozatlan. M.: 9 cm. Nyugágyon (klinén) fekvő, ruhátlan nőalak, köldöktől felfelé hiányos. Jobbján meztelen szétvetett lábú gyermek. A ruhátlan nőalak karjait szorosan combjához szorítja.

10 Kidolgozása pontos és erőteljes. A kliné valaha talpakon nyugodott. A szobrocskán vörös festék nyomai. 7. Concubina. Sárgásbarna agyag. Hátoldala kidolgozatlan. M.: 14-2 cm. Nyugágyon fekvő gondatlan mintázású, elnagyolt felsőtestű nőalak. Alacsony homlokát paróka-szerű fejdísz takarja. Kezét szorosan testéhez zárja. Felületes munka. 8. Concubina. Vörösesbarna agyag. Hátoldala kidolgozatlan. M.: 14-8 cm. Hosszú fürtű, kecses testű ruhátlan nőalak, keskeny, alul felhajló nyugágyon. Jobbján meztelen gyermek, ki balját feléje nyújtja. A figura haját esetleg fejdísz (kalathos) ékesíttette. A szobrocskán vörös és fehér festéknyomok. 9. Concubina. Szürkésbarna agyag. Bal felső sarka letört. Hátlapja kidolgozatlan. M.: 17 cm. Éplábú klinén, két keskeny csípőjű ruhátlan nő fekszik, balkezükkel jobbmellüket fogják.

11 Fejüket vállukra omló fürtös paróka díszíti. A gömbölyded has, a kerek formás mell gondos kidolgozású. Az egyik nő kerek, a másik soványarcú. (Portré?) Ezen példány különlegesen becses, mert két nő-alakot ábrázol, s így elüt a szokásos formáktól. Gyűjteményünk utolsó darabja egy korsó formájú. Oziriszt ábrázoló terrakotta szobrocska. Már Rufinus is említi, hogy Ozirisz vizeskancsó alakja ban győzte le a perzsák istenét, a tüzet.

12 Ozirisz a halottak istene, víz-halált halt s azóta a vízbefúlás megdicsőülést, istennéválást jelentett.

13 A görög, római és keresztény theológusok pedig valamennyien egyetértenek abban, hogy Ozirisz megnyilvánulása — lényege — a víz.

14 8 Vk. Müller : Der polos. Diss. Berlin, 1915. S. 74; J. Klein : Der Kranz bei den alten Griechen. Cünzburg, 1912. S. 40. 9 Más csoportot képeznek a fejükön gyümölccsel tele kosarat hordó ruhátlan rabszolganők, kik a halott táplálkozásáról voltak hivatottak gondoskodni. (A. Erman : Religion. S. 132. Abb. 83; Sieglin : I. m. S. 49. T. LXXXIX; Gayet : Annales du Musée Guimet. T. XXX; Kaufmann: T. 31; Perdrizet: T. CHI; Weber : I. m. S. 125. T. 19.) {Schreiber : T. IV. 5, 6; Schmidt : I. m. T. XXXII; Weber : I. m. T. 20, 21; Kaufmann: I. m. T. 35; Roeder - Ippel : S. 166; Perdrizet: T. II —V; Sieglin: T. XXX, XCI, XCII.) 10 A combhoz szorított kéz ima-gesztus volt. (Dobrovits A. : Egy későkori halotti lakoma ábrázolása a Szépművészeti Múzeumban. Arcbaeologiai Értesítő. Budapest, 1947.) 11 Kaufmann: I. m. T. 35. Fig. 271; E típussal bizonyos hasonlóságot mutatnak a babyloni Ninmach templomból előkerült, kezüket mellükön összefonó, vagy combjukhoz záró ruhátlan női agyagszobrocskák. (G. Conteneau : La déesse nue Babylonienne. Paris, 1914. Manuel. II. p. 819; A. Koldewey : Das wiedererstehende Babylon. Leipzig, 1913. S. 271. Fig. 201, 203, 211.) 12 Canopuszi vízimádás. (Dobrovits A. : Egyiptom és a hellénizmus. Budapest, 1943. 51. o.; Rufinus: Hist, eccles. XI. 26; Sutdas : Lex. 61 — 62.) 13 így jutott az istenek közé Antinous, Hadrianus kegyence. (Athanasius : Contra, gent. 9.) így váltak folyamistenekké Ino és Melicertes, Narcissus, Tiberinus, Aeneas és Neilos. (Pausanias : I. 42; Livius : I. 3; Pseudo Plutarchos : De fluviis. 16. 1.) Az istenesülés, folyamistenné válás útja a vízbefúlás. (Thalasszális regresszió.) A késő egyiptomi nyelvhasználat szerint ,,hs.j

li ige „vízbefulladni" a kora-egyiptomi nyelvben „dicsőíteni" „dicsérni" jelentésű. (Griffith : Apotheosis by drowning, p. 132.) A víz viszont halálos elem, vízzel érintkezni annyi, mint halálországgal érintkezni, ezért használnak a későegyiptomi varázslásban halottidézéshez forrásvizet, Ozirisz és Sarapisz idézéséhez pedig folyóvizet. (Preisendanz : Papiry Graecae Magicáé. 1928. I. p. 78. Párisi nagy varázspapirusz. Bibi. Nat. suppl. gr. 226, 227, 574.) 14 Plutarchos, Johannes Lydus, Hippolytus, Pseudo Clemens, Heliodorus, Origcnes. (Dobrovits : A római császárkori Osiris-vallás megértéséhez. 11. o.) A pyramisszövegekben számos helyen van szó Ozirisz vízlényegéről. „Te [

a vízben vagy, ami benned van." (Pyr:: 106/d.)