Balogh Jolán szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 1. (Budapest, 1947)
Dobrovits Aladár: Egy egyiptomi «szolgaszobrocska» a Szépművészeti Múzeumban
tették a sírba, hogy ott a halott házanépét pótolják. 5 Ez a szokás az óbirodalom végétől a középbirodalom idejéig volt elterjedve. Erre a korra, közelebbről a XI. dinasztia idejére (Kr. e. 2160—2000) utal a szobor stílusának általános jellege is. Ezek közé a bélyegek közé tartoznak az elnagyolt kivitel mellett a madárcsőrszerű profil, a tágranyitott óriási szemek és a hasábszerűen megoldott alsótest is. 6 De; ezek mellett az általános stílusbélyegek mellett erre a korra utalnak azok az aránytalanságok vagy hibák, amelyek sajátlagosan a mi szobrocskánkra jellemzők. Kérdés azonban, hogy ezek az aránytalanságok vagy hibák valóban a durva kidolgozásra vezethetők-e vissza, vagy pedig művészi tudatosság, esetleg öntudatlanul is megnyilvánuló művészi törekvés jelei-t? Ugyanis kétségtelen, hogy a szokásos szélesen-vízszintes egyiptomi váll-sémával szemben 7 a legömbölyítetten mintázott vállak nem egyenlő magasak, a jobbváll láthatóan magasabban helyezkedik el, mint a bal, a vállak vonala jobbról balra lejt. Már most a jobbkar mozdulata felfelé, a balé lefelé irányuló, úgy, hogy a jobbkar mozdulata mintegy maga után rántja a jobbvállat, míg a balkaró a vállat a mélybe húzza. 8 Egy másik hasonló részlet: Figyelmesebb szemlélet nyilvánvalóvá teszi, hogy a szobrocska nem tekint egyenesen szembe, 5 V. ö. Erman: Religion der Ägypter 3 261 és kk o. L. Mahler: Beöthy Zsolt egyiptológiai gyűjteménye 105 és kk. o., Breasted: Geschichte Aegyptens, Phaidon kiadás (Ranke: Kunstgechichtliches Nachwort) 75 és kk. tábla, Encyclopédie photographique de l'art (Tel kiadás), I. 48 és kk. tábla, Herrmann— Schwan: Ägyptische Kleinkunst 45 és kk. tábla, Schaefer— Andrae: Propyläen Kunstgeschichte 280 és k. tábla, Maspe ro: Egypte 91 és kk. o., Roeder: Die Denkmäler des Pelizaeus-Museum zu Hildesheim 54 és k. o., 72 és k. o., Boreux: Musée du Louvre, Antiquités Égyptiennes, Catalogue-Guide I. 176 és k. o. stb. Lásd különösen a Limoges-i múzeum katalógusát Delpech-Laborieux-től és The Metropolitan Museum of Art.Bulletin, March 1946. 6 Breasted i. m. 82 tábla, Hall: British Museum. A General Introductory Guide to the Egyptian Collections, 59. ábra. 7 V. ö. Dobrovits: Harpokrates. Probleme der ägyptischen Plastik. Dissertationes in Honorem dr. Eduardi Mahler 105 és kk. o. hanem fejét kissé balfelé fordítja. Tekintete így párhuzamossá válik a szintén kissé balfeló, befelé irányított, ökölbeszorított jobbkóz mutatóujjának irányával. Nem látszik valószínűnek, hogy ez a két-két, nyilvánvalóan összefüggő részlet pusztán csak aránytalanság, hiba vagy az elnagyolt kivitel eredménye legyen. Sokkal valószínűbb, hogy ezekben művészi szándékosságot, tudatosságot kell látnunk. Vagy ha. nem is szándékossággal állunk szemben, akkor ezek a részletek, amelyek az egyiptomi művészet általános stílustörvényével, a szimmetriára, az egyensúlyra való törekvéssel, a szigorú frontalitassal ellentétesek, annál jellemzőbbek. Ne felejtsük el, hogy a XI. dinasztia ideje az egyiptomi történelemnek az a kora, amely az Óbirodalom centrális államhatalmának összeomlása után az egyéniség felfedezésén és bizonyos mértékű felszabadításán keresztül vezetett az újabb centralizáció felé. 9 Az Óbirodalom bukásával a királyi műhelyek irányától meghatározott, általánosan érvényesülő stílus kizárólagossága is megszűnt. Az újrakezdést sok barbár tákolmány mellett számos nagyjelentőségű kísérlet, új törekvés is jelzi. 10 Ebben a korszakban elég példát találunk a frontalitástól való eltérésre, sőt a vele való szakításra is. 11 Ezek elsősorban a kisplasztika körébe tartoznak, különösen a „szolgaszobrok" közül valók. Ezeknek már a tárgya, a tevékenységet folytató, munkát végző emberi alak is magával hozza a kötetlenebb felépítést, az életszerű részletek megfigyelésének lehetőségét. 12 8 A későbbi kisbronzplasztikában hasonló megoldást lásd Roeder: Ägyptische Bronzewerke (Pelizaeus-Museum zu Hildesheim, Wissenschaftliche Veröffentlichungen 3) 6 o. és 2. tábla h-i-k. 9 Dobrovits: Das Erscheinen der schriftlichen Formulierung im Totenkult der alten Ägypter, Oriens Antiquus 1945 34 és kk. o. 10 Bissing: Denkmäler ägyptischer Skulptur 32. tábla és a hozzávaló szöveg. 11 Bissing i. m. 29. 12 Azt azonban nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy az egyiptomi kis és nagyplasztikát ugyanazok a stílustörvénye'k határozzák meg. Éppen így helytelen vallásos és világi vagy hieratikus és népi stílusok szembeállítása. V. ö. Dobrovits: Harpokrates (különösen a 106 o.), ahol a kérdésnek az irodalma is megtalálható.
