Csánky Dénes szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10. 1940 (Budapest, 1941)

Dobrovits Aladár: Egyiptomi papnő szobra a Szépművészeti Múzeumban

EGYIPTOMI PAPNŐ SZOBRA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A monumentalitásra törő egyiptomi szobrászat legsajátosabb anyaga a minél keményebb kő, de az egyiptomi művészek éppoly nagyot, monumentálisát és egyúttal az anyag helyesen felismert természetének megfelelőt alkottak a könnyebben megmunkálható anyagokban, bronzban, emailban, fában is. Míg azonban a bronzplasztika mindenkor a maga sajátos törvényeit követi, az email- és faplasztika hamarosan öntudatlanul is a kőplasztika hatása alá kerül.

1 Mégis, ha az Óbirodalomra jellemző monumentális és egyben közvetlenül realisztikus és a Középbirodalomban szokásos zsánerszerű megoldások a faplasztikában később mind ritkábbá is lesznek, annak alkotásai között elsőrangú és az egyiptomi szobrászat története szempontjából fontos műveket ismerünk a későbbi korokból is. Ezek közé kell számítanunk a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének egy összezárt lábakkal álló fiatal nőt ábrázoló festett szobrát

2 (1—4 kép). A bokáig érő, mellét és karjait is beborító testhez tapadó fehér köntöst viselő szembetekintő nyúlánk nő kinyújtott kezeit mellén keresztbeteszi. A dús fürtjeit összefogó sima, fehér főkötő emlékeztet a Jclaft-ra, az egyiptomi királyok sajátos főkötőjére, de nem alkotják egymástól határozott élek által elválasztott síkok, mint amazt, hanem a fej hajlásait követve a nagy és elálló füleket szabadon hagyva hull rá alul legömbölyítve a vállra és hátul, középen a lapockák alá érő hasábszerű részbe megy át. A főkötőt a homlok felett egybefogó s a tarkón megkötött piros szalag két vége a vállakra csüng alá. Az elnagyoltan és mégis finoman faragott sárgásbarnára színezett arcnak a szemek, szemöldökök és pupillák fekete kontúrjai, a halványsárga tónusú szemfehér és a halványpiros ajkak kölcsönöznek élénk, vonzó, kifejező jelleget. A „Háthorfejre" emlékeztető arc egyiptomi karakterét az enyhe prognathia, a szemek ferdesége, a kissé hajlott 1 Bissing, Denkmäler aegypt. Plastik, Text zu Taf. 50. V. ö. azonban Dobrovits, Harpokrates, Probleme der aeg. Plastik, Dissertationes in Honorem dr. Ed. Mahler, Bp. 1937. 113. o. i 2 Oroszlán—

Dobrovits, Az Egyiptomi Gyűjtemény, vezető, Budapest, 1939, 115. o., V. szekrény nr. 1. Magassága 42, szélessége 13, mélysége 6 cm. Néhai József főherceg ajándéka. Elég ép állapotban. A festés több helyen lekopott, a fát helyenként repedések hatják át. Az orr kissé sérült. A két lábfej eleje hiányzik. Itt a meglehetősen egyforma sérülés azt a gyanút kelti fel, hogy ez esetleg szándékos csonkítás, mint ez az ú. n. concubina-szobroknál szokásos. Ennek ellenemond teljes felöltözöttsége. A talpak alatt facsap nyomai láthatók.