Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II
modelljének műhelyváltozata. A Herakles és Kakus csoport 1534-ben készült, X. Leó pápa síremléke 1536 és 1541 között. 106 Ezidőtájt modellálhatta Bandinelli a Herakles-bronzot is. Míg a Herakles-bronzot a velencei művészet köréből Firenzébe kellett áttennünk, addig Múzeumunk kiáltó fejet ábrázoló, bronz kapugombját 167 (125. kép) éppen ellenkezőleg, a firenzei művek közül kiemelve, a velencei szobrászat alkotásai közé kell sorolnunk. Meiler bizonyára Leonardo vázlataira gondolva állította ki firenzei munka gyanánt. A szinte torzító naturalizmussal, de egyúttal bizonyos stilizáló hajlammal mintázott, vad energiától duzzadó fejet, mely késő-renaissance volután csüng, azonban velencei épületeken láthatjuk viszont, a Biblioteca Marciana bronzkapuján és a Scuola di S. Rocco egyik ajtaján. 108 Velencei munkán, mégpedig a dogepalota egyik bronzkútján (126. kép) találjuk meg a bronz kapugombokkal rokon, félig stilizáltán, félig naturalisztikusan mintázott torzfejeket, főként a kútkáva felső részét és a nagy alakok volutavégződéseit díszítő maszkokban. Ezt a kutat Alfonso Alberghetti ferrarai szobrász öntötte 1559-ben. 160 Ugyanő modellálta a mi bronzfejünket is 1554 táján, a Biblioteca Marciana elkészülte után. 170 A firenzei manierizmus már késői, hanyatló korszakának terméke Múzeumunk Venust és Adonist ábrázoló, aranyozott bronzcsoportja 171 (127—128. kép). Széteső kompozíciójából, laza csoportfűzéséből hiányzik a virágzó manierizmus nagy formai kultúrája, friss lendülete. Üres gesztusokban tobzódó, fáradt kompilációként hat. Adonis alakja nem egyéb másolatnál, Giambologna híres Marsszobra 172 utánzatánál, 17:i melyhez lazán kapcsolódik Venus csaknem párhuzamosan " 6 Venturi op. cit. X/2. p. 189—190. 167 Ferenczy Értz Szobrok Laistroma. 1846. 77. sz. („Medusafő kapuzáróul használható a 15-dik századból"); Ferenczy István bronz gyűjteményének kiállítása. Budapest, 1917. 41. sz. (flórenci mester, XVI. sz.); Meiler op. cit. 9. sz. (flórenci mester, XVI. sz.); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 209. (Alfonso Alberghetti). 168 A Biblioteca Marciánénak a tenger felé eső, első kapuján és a Scuola di S. Rocco Stanza della Cancelleriájában. Mindakét fej méreteiben is megegyezik a Szépművészeti Múzeum példányával. 169 Thieme— Becker: Allgemeines Künstlerlexikon. Bd. I. Leipzig, 1907. S. 181. 170 Planiscig (Piccoli bronzi italiani del rinascimento. Milano, 1930. tav. CLXIII.) a XVI. század második felében készült velencei bronzok közé sorolja a londoni Victoria and Albert Museum Caritas bronzát. Ez azonban nem velencei és nem önálló munka, hanem kicsinyített bronz másolat Nicola Cordier detto il Franciosino (1567-C.1634) márványszobra után, mely Luisa Deti síremlékét (Roma, S. Maria sopra Minerva) díszíti. 171 Ferenczy Értz Szobrok Laistroma. 1846. 53. sz. („Venus és Adonis. 18-dik század"); Ferenczy István bronz gyűjteményének kiállítása. Bvidapest, 1917. 29. sz. (olasz mester, XVII. század); Meiler op. cit. 79. sz. (olasz mester, XVII. sz.); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 205. (Francesco Susini műhelye). 172 Giambologna Mars-szobra több példányban ismeretes: Berlin, Kaiser Friedrich Museum (Bode, W. von: Bronzestatuetten, Berlin —Leipzig, 1930. S. 34. No. 160. — Bildwerke des Kaiser Friedrich Museums); Bécs, Eissler-gyüjtemény (Planiscig: Piccoli bronzi tav CCIX. fig. 357.); Budapest, Wittmann Ernő gyűjteménye (jelzett példány) stb., stb. 173 Giambolognának ezt a művét sokat utánozták. Olykor átvették az egész alakot (Francesco Susini Herakles bronza, Bécs, Liechtenstein-gyűjtemény. — Planiscig: Piccoli bronzi. Tav. CCXXI. fig. 376.; Bückeburgi kastély aranytermében mint ajtódísz több más ûzoborral együtt. — Lübke, W.— Haupt, A.: Geschichte der Renaissance in Deutschland. Esslingen, 1914. S. 471.), olykor pedig csak az alakbeállítás motívumát (XVI. századi olasz
