Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II
A lunetta angyalait 115 és azzal együtt gyűjteményünk angyalfejét Benedettónak magának mégsem tulajdoníthatjuk, mert hiányzik belőlük Benedetto alakjainak kerek teltsége, derűs nyugalma. Egy aszkétikusabb és kissé érzelmesebb követőjétől származnak, akire Leonardo (77. kép) is erősen hatott. Ugyanennek az ismeretlen firenzei mesternek a műve lehet a pistoiai Museo Civico sóvárgó tekintetű, gyönyörű Szent Sebestyén-szobra (72—74. kép), melyre szintén erősen hatottak Leonardo alkotásai, különösen a Királyok imádását ábrázoló festményen és a hozzátartozó vázlaton levő, rajongó vágyódástól áthatott ifjú alakok. 106 A közös leonardesque motívumok, a kifejezés sóvárgó érzelmessége és a lelkes fejet keretező, csigás fürtökben leomló hajviselet azonos mintázása 107 viszont angyalfejünkhöz kapcsolják. Firenze és Siena nevei váltakoztak következő szobrunk, egy női mellkép (80. kép) meghatározásában. Pulszky firenzei munkának tartotta, Schubring Andrea della Robbia műhelyébe utalta, Meiler Simon, nyilván az érzelmes arckifejezés alapján, sienai mesternek tulajdonította. 108 A lesütöttszemű arc magábamélyedő érzelmessége, passzív, szemlélődő jellege valóban igen szokatlan a firenzei művészetben, nehezen egyeztethető össze annak élénk közvetlenségével. A firenzei központtól, a firenzei szellemtől már kissé távolabb álló toszkán mester, a luccai Matteo Civitale művészetét azonban éppen ezek a sajátságok jellemzik, az álmodozó érzelmesség, az erős passzivitás az arckifejezésben, a formákban pedig kissé nehézkes egyszerűség, vidékiesség. Az általános összefüggéseket megerősíti a mellkép fejtípusa és Civitale alkotásai között mutatkozó kapcsolat. Civitale-nak a luccai S. Trinitában levő Madonna della tosse-ja (81. kép) ovális arcával, lesütött szempilláival mellképünk márványba faragott, nagyvonalú változatának látszik. 1 " 9 A szobrunk és Civitale fejei között fennálló stílusrokonság még szembeszökőbb profilnézetben, aminek bizonyítására mellképünkkel (84., 86. kép) együtt közöljük Civitale firenzei Fede domborművét (83. kép) és newyorki Gábor arkangyalát (82. kép), továbbá egyik márvány reliefarcképét (Firenze, Museo Nazionale. — 85. kép.) 110 Az arckifejezés, az arcformák, sőt még a rész105 Marquand (op. cit. p. 128.): „The angels, somewhat more extravagant in their adoration than was usuel with Benedetto's angels, reflect, however, his mannerism even to the single roses above their foreheads". A kolostor számadáskönyvének 1496. augusztus 12-én kelt bejegyzése az angyalokat nem említi, csak a San Lorenzo alakjáért fizetnek Benedetto da Ma Janónak. 108 V. ö. Bödmet op. cit. S. 14, 132. 107 A hajmintázás jellemző sajátsága a fül mellett előrecsapódó hullámos hajfürt, mely mind a két fejen azonos. 108 Lajstrom 1896. 10. 1. (firenzei iskola, XV. sz.); Schubting: Katalog der Bildwerke. No. 27. (Andrea della Robbia modorában); Schubring: Ital. Renaissanceplastik. S. 95. (Robbiaműhely); Meiler op. cit. 30. sz. (sienai mester, XV. sz. vége); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 201. (Matteo Civitale). in» Ugyancsak közel áll hozzá a Szt. Regulus-oltár Madonnája (Lucca, Duomo — Bode, W,: Denkmäler der Renaissancesculptur Toscanas. München, 1892—1905. Taf. 374.). 110 V. ö. továbbá Valentiner cikkében és Maclagan könyvében közölt Matteo Civitalemunkákkal. (Valentinét, W. R.: Matteo Civitale. Art in America. II. 1914. p. 186—200. fig4, 5.; Maclagan, E.: Italian sculpture of the Renaissance. Cambridge, 1935 p. 158.).
