Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II

szobrászi fejlődését, betetőző müve, vagy pedig valamelyik követőjének munkája? A szobor finomságai, nagy kvalitásértékei inkább az előző feltevés mellett szólanak. Gyűjteményünk sienai szobrainak sorát négy díszes gyámkő

81 (peduccio) zárja le (58. kép). A rájuk faragott félholdas jelvényekben nem nehéz felismerni a Piccolomini címert,

82 mely származásuk tekintetében is útba igazít. A sienai Palazzo Piccolomini gyámkövei (59. kép) teljesen hasonló stílusúak és így alig lehet kétséges, hogy a mi darabjaink is egykor a sienai palotát díszítették, ahonnan csak valami belső átalakításkor

83 távolíthatták el őket. A Palazzo Piccolomini dekoratív részeit, mint okleveles adatból tudjuk, Lorenzo Mariano, másként il Marrina faragta.

84 Az ő műhelyében, valószínűleg az ő rajzai után készültek gyűjteményünk gyámkövei is. Az egyik gyámkövet díszítő, bodroshajú ifjúfejek a Fontegiusta oltárának középső angyalára, Marrina művére emlékeztetnek. A firenzei művészet problémakörébe vezet át bennünket Múzeumunk egy kisméretű terrakotta tondója

85 ( 60. kép), melyben érdekesen tükröződik az egykorú nagy mesterek hatása. A kompozíció Luca della Robbia Corsini Madonnájának

86 (61. kép) motívumát használja fel némi csekély módosításokkal. Az alakoknak a tondóba való illesztésén és főként a tondofelületnek ruharedőkkel való kitöltésén, továbbá némileg a fej típusokban

87 azonban már Benedetto da Majano hatása is észrevehető. A nagy mesterek nyomdokain haladó, ismeretlen firenzei mester müve a XV. század második feléből. Gyűjteményünk egy másik kisméretű Madonna domborműve

88 (62. kép), mely egykor félköríves kapu zárókövét alkothatta, szintén Robbia mintaképek, mégpedig Andrea della Robbia-nak egy többször ismételt kompozíciója

89 után készült. A stiai Madonna meg a Morgan-gyüjtemény lunettája (63. kép) 81 Lajstrom 1896. 10. 1. (olasz mester, XVI. század); Az iparművészet 1896-ban. Millenniumi Emlékkönyv, szerk. Ráth Gy. Budapest, 1897. 329 1. (olasz, XVI. század); Meiler op. cit. 163, 161, 158, 159. sz. (velencei mester, XV. sz. vége: falpillérfők); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 202. (Marrina műhelye). 82 E. Costantini, az eladó műkereskedő 1895. július 4-én kelt számláján: „Quattro capitelli di pietra calcare con stemma Piccolomini". (295/1895. sz. akta a Szépművészeti Múzeum irattárában). 83 Az átalakítások számos nyomát lehet látni a palotában. 84 Milanesi, G.: Documenti per la storia dell' arte senese. Tom. II. Siena, 1854. p. 339. 85 Lajstrom 1896. 9. 1. (Luca della Robbia); Schubrmg: Katalog der Bildwerke. No. 23. (firenzei, 1470 körül); Meiler op. cit. 7. sz. (flórenci mester, 1450 körül); Balogh: Die alten Bildwerke, S. 201. (toszkán mester, aki Luca della Robbia Corsini Madonnáját használta fel). SB A Corsini Madonnáról is több másodpéldány készült. (V. ö. Schottmüller op. cit. II. Aufl. 1933. S. 32. No. 1722.; Maclagan-Longhurst op. cit. p. 35. No. A 4—1930.) Viszont a budapesti relief késői leszármazottja a berlini 186. sz. relief. (Schottmüller op. cit. II. Aufl. S. 81. No. 186. — Florentinisch um 1500). 87 Dussler, L.: Benedetto da Majano. München, 1923. Abb. 44, 45. 89 Lajstrom 1896. 7. 1. (Toscan iskola, XV. sz.); Schubring: Katalog der Bildwerke. No. 38. (Benedetto da Majano modorában); Meiler op. cit. 5. sz. (flórenci mester, XV. sz. vége); Balogh: Die alten Bildwerke. S. 201. (Andrea della Robbia egyik kompozíciója után készült). 89 Madonna, Stia; Madonna, Berlin, Kaiser Friedrich Mus. (Schubring, P.: Luca della Robbia und seine Familie. Leipzig, 1905. S. 108, 111.); Madonna két angyallal Legnaia-ból,