Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Balogh Jolán: Tanulmányok a Szépművészeti Múzeum régi szoborgyűjteményében. II

gello kitűnően felépített, fejedelmien szép Madonnája nem egyedüli műve e nemben. A Bargello egy félalakos Madonnáját'

1

' (29. kép) és a londoni Victoria and Albert Museum többalakos oltárát

411 (27. kép) a megegyező fejtípusok alapján szintén mesterünk alkotásai közé kell soroznunk. E három gyönyörű Madonnakompozíció valószínűleg legkésőbbi, legérettebb korszakában készülhetett, midőn művészetének már a budapesti reliefen megmutatkozó sajátosságai — a jó kompozíció, a változatos, ötletes redővezetés, az angyalfejekben mutatkozó bájos kedvesség — teljesen kifejlődtek, pompás virágzáshoz értek. Ezek a művei a renaissanceba hajló, későgótikus toszkán szobrászat legjobb alkotásai közé tartoznak. A Pellegrini mester gyűjtőneve alatt összefoglalt Madonna-kompozíciók közül leginkább a londoni Victoria and Albert Museum nagy Madonna-domborművét (31. kép) lehet a veronai kápolna mesterének, Michèle da Firenzének

47 körébe utalni, illetőleg az ő hatása alatt dolgozó felsőolasz művésznek tulajdonítani.

4' A londoni Madonna

49 fej típusa viszont — némi változtatásokkal — egy több példányban ismeretes, gyűjteményünkben is meglevő, kedves Madonna del lattereliefen™ (30. kép) ismétlődik meg. E dombormű másodpéldányai

31 jórészt ma is Lombardiában és Veronában vannak, ami a stílusösszefüggést még érthetőbbé teszi. A Michèle da Firenze munkásságával kapcsolatban fellendülő lombardveronai terrakottaszobrászat alkotása. A XV. század derekán működő veronai iskolának egy másik érdekes Madonnája a veronai Museo Civico festett terrakottarelief je'

2 (35. kép), mely mind az arctípusokban, mind az imádkozó Mária motívumában a legszorosabban kapcsolódik a felsőolasz, veronai hagyományokhoz. Kompozíciója minden egyes részletével szószerint, bár. valamivel későbbi stílusban megismétlődik Múzeumunk egyik provinciálisán igénytelen, de rendkívül üde és bájos fadomborművén (33. kép), 45 Salmi op. cit. p. 264. 48 Maclagan, E.—Longhurst, M. ff.: Catalogue of Italian Sculpture. (Victoria and Albert Museum). London, 1932. p. 17. PI. 9. 47 A modenai oltár szobrai — amennyire a Fioccótól közölt képekből (op. cit. p. 556— 557.) látszik, — a Capp. Pellegrini reliefdíszéhez állanak közel. 48 Hasonlóság mutatkozik a londoni és veronai domborművek (Jézus születése, Királyok imádása) Madonnatípusai, valamint a londoni tabernakulum puttódísze és a veronai térdelő donátor fülkéje között is. A londoni relief azonban .semmiesetre sem lehet a veronai domborművek mesterétől, mert azoknál mind kompozíció, mind modellálás tekintetében sokkal finomabb. 49 Maclagan-Longhurst op. cit. p. 17. 50 Lajstrom 1896, 22. 1. (mantovai mester, XV. sz.); Venturi, A. (a milánói példányról): Storia dell' arte italiana. VI. Milano, 1908. p. 116. (cremonai mester); Schottmüller, Fr. (a berlini példányról): Die italienischen u. spanischen Bildwerke der Renaissance u. des Barocks. Berlin, 1913.-No. 313. (lombard munka 1430—1440 körül); Schubring: Katalog der Bildwerke. No. 74. (lombard, 1470 körül); Meiler op. cit. 18. sz. (milánói, 1430—1440 körül); Schottmüller (a berlini példányról): op. cit. II. Auflage. Berlin—Leipzig, 1933. S. 123. No. 2221. (lombard, 1440 körül); Balogh: Die alten Bildwerke, S. 200. (lombard, XV. sz. 1. fele). 51 Példányai: Milano, Mus. Archeologico; Berlin, Kaiser Friedrich Mus. No. 2221.; Verona, S. Maria della Scala; Cremona, Museo Ala-Ponzoni; Marseille, Musée; 1911. olasz műkereskedelemben; 1926. firenzei műkereskedelemben. 33 Méretei: 50 X 38 cm. A Museo Civico vezetősége mint helyi munkát tartja számon.