Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)

Oroszlán Zoltán: Színész-maszkok és szobrocskák antik terrakotta-gyűjteményünkben

csoportjában (U. az, u. ott, fig. 557.), az Athéni Nemzeti Múzeum egy terrakotta mécsén (U. az, Theaterwesen, S. 176, Abb. 142), továbbá a Louvre terrakottagyűjteményének feliratáról híres, három mimusz-színészt egy csoportban ábrázoló terrakottáin (Encyclopédie photographique de l'art. Louvre, Vol. II. pag. 235, D és F, pag. 245, E, G, I) találhatjuk. — Szobrocskánk valószínűleg itáliai eredetű. 29. Mimusz-színész feje. — (30. kép. Vörösbarna agyag. Mag. 6.5 cm, hossz. 9.5 cm. A jobb fül törött, itt-ott zúzódások, egyébként a fej ép. Alul csap a törzshöz illesztésre.) — A hatalmas karikatúra-fej koponyája igen kicsiny, ehhez képest az erősen megnyúlt arc túlzott méretű, a homlokot néhány párhuzamos redő szántja, feltűnik hatalmas méretével a horgas orr; a szemrések aránylag keskenyek, a száj nyitott, az ajkak duzzadtak. Az arc két felének kidolgozása egyenlőtlen, a baloldal sokkal jobban van kidolgozva és méretezve, mint a jobb. Egészen karikatúrajellegű fej, azonban semmi kétségünk sem lehet az analógiák alapján, hogy szintén mimusz-színészt ábrázol. A fej egyiptomi munka a késő alexandriai korból. (V. ö. még Perdrizet, id. m. Pl. CXVIII. No. 451). 30. Erősen töredékes fej. — (29. kép. Téglaszínű agyag. Mag. 5.1 cm. Csak az orr, arc, száj és áll van meg a fejből, többi része hiányzik.) — Ügyesen és jellemzően mintázott férfifej töredéke. Az orr és a száj alakja, a duzzadt és előreálló alsó ajak erős karikatúrajelleget ad neki, azonban az eddigiek alapján nincs kétség abban, hogy ez is mimusz színész-ábrázolás volt. (A párdarabokat 1. az előbbi számok alatt.) E darabunk a festésnek némi nyomait is megőrizte, néhány helyen rózsás és fehér színnyomok találhatók. A fej valószínűleg Egyiptomból, az alexandriai korból származik. 31. Fél karikatúrafej. Mécs-minta. — (31. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 7 cm, szél. 11.5 cm. Ép. Agyagmécs öntéséhez szükséges állandó minta, ú. n. maquette.) — Jobb profilban ábrázolt, erősen karikírozott férfifej, melynek jellege az előbbiekével egyezik. Feltűnő a hosszú stilizált fül. A homlok és a fej körül, hol az edény szája van, virágos-leveles füzérdísz. 32. Fél karikatúrafej. Mécs-minta. — (32. kép. Barnásszürke agyag. Mag. 7 cm, szél. 11.7 cm. Ép. Maquette, az előbbinek párja.) — A bal profilban ábrázolt férfifej az előbbivel apró részletekig megegyezik. Nyilván edény, valószínűleg mécs készítéséhez szükséges állandó minta e két emlék, mely mimuszszínész fejét ábrázolta; az edény szája a fej tetején volt elhelyezve. E két öntőminta régebben a Gréau-gyüjteményben volt, onnan szerezte meg Arndt. (L. Froehner, Terrescuites d'Asie Mineure de la collection J. Gréau. Pl. 87, és Sambon, Collection théâtrale, 1911, pl. IX.) Teljesen azonos példányt őriz különben az athéni Nemzeti Múzeum terrakotta öntőminta gyűjteménye és a müncheni Museum für ant. Kleinkunst is. Ugylátszik, hogy az ilyen karikatúrafejek formájában készült edények is kelendő cikkei voltak a terrakotta-műhelyeknek. Két öntőmintánk Görögországból származhat, közelebbi lelőhelyét nem ismerjük.