Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9. 1937-1939 (Budapest, 1940)
Ybl Ervin: Gróf Károlyi Istvánné fóti síremléke
a márvány dombormű már majdnem készen volt. Megállapítása valószínűleg az előbbi levél adatára támaszkodik. Még háromszor emlékezik meg levelezésében Ferenczy István az alkotásról. 1834 június 5-én azt írja 4 a kecskeméti kollégiumban fölállított Szánthó Mártonnéemlékművel kapcsolatban, hogy „ .. . az idea Károly iné jéhoz hasonlít". 1839 december 16-án Fáy Andrásnak szóló levelében a következőkről számol be: 9 „A grófnő Brunszvik, gróf Károlyi István, gróf Fáy István, Forray, Marczibányi: ezekkel nincsen, nem is volt semmi szerződésem! Hanem bántak velem azon szelídséggel, melyet szép gondolkozó lelkek magokkal hozott." Végül 1845. szeptember hó 6-án és 10-én kelt levelében, mikor már elhatározta, hogy Rimaszombatba vonul vissza, ezt közli öccsével:" ,,Az is nagy alkalmatlanságom, hogy még előbb a Virág, Kisfaludy, Kölcsey, Halász és gróf Károlyi emlékeket fel kell állítanom." Vagyis ekkor a Károlyi-síremlék márvány darabjai még a budai műtermében voltak, mert míg ,,ezek nincsenek állítva — írja ugyanitt tovább —, addig nem adhatom el köteleimet, láncokat, a házat, nem bocsáthatom el embereimet; de nem adhatom el kocsim, lovam". Bizonyára ebből következtette Melier, 7 hogy a síremlék márványait 1846-ban vitték ki Fótra, ahol azonban nem állították föl. Ebben az évben kezdi gróf Károlyi István építtetni Ybl Miklós tervei szerint a kéttornyú fóti templomot, melynek munkálatai a szabadságharc okozta szünet megszakításával 1857-ben nyertek befejezést. 8 De a síremlék az új templom nagyszabású kriptájában sem nyert elhelyezést. Lehet, hogy az épület romantikájával nem tartották egyezőnek stílusát. Ennek a föltevésnek azonban ellentmond az, hogy Canova híres olasz követőjének, Pietro Teneraninak szobrai a kriptát díszítik. Ezek szintén már romantikusak és kvalitásosabbak is, mint Ferenczy alkotása. Valószínű, hogy a síremlék gyengéi miatt nem tetszhetett a grófnak, Ybl Miklósnak és művésztársainak, még valószínűbb azonban, hogy Károlyi István azért mellőzte a fölállítást, mert akkor már második felesége, Esterházy Franciska grófnő is meghalt. Sőt nem lehetetlen az sem, hogy amiatt maradt olyan sokáig a megrendelt síremlék Ferenczy műtermében, mert Károlyi István 1830-ban másodszor megnősült. Csak második özvegysége alatt vitték ki 1846-ban a márvány alkatrészeket Fótra, ahol azután sem állították föl az emléket. Téved tehát Zsilinszky Mihály Ferenczy István életrajzában, 0 midőn azt állítja, hogy „a ruszkabányai márványból készített emlék a fóthi templomban látható". A síremlék darabjai hosszú évek során elfeledve feküdtek a fóti Károlyi-uradalom egyik magtárában elpakolva. Ezért írja Melier, 10 hogy az új templom építése közben a síremlék elkallódott. Márványalkatrészei csak 1936 tavaszán kerültek ismét napfényre. 4 öccséhez. Wallentinyi: Op. cit. 264. 1. 5 Wallentinyi: Op. cit. 312. 1. 8 Wallentinyi: Op. cit 365. 1. 7 Meiler Simon: Op. cit. 194. 1. 8 Ybl Erűin: A fóti templom. Magyar művészet, VI. évfolyam, 533. 1. • Kisfaludy Társaság évlapjai. Üj folyam 1879. XIV. kötet, 128. 1. 10 Meiler Simon: Op. cit. 194. 1.
