Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

A Szépművészeti Múzeum 1935—36-ban

készült), hogy a második emeleti helyiségekben való elhelyezés a gyűjteményekre nézve értékbeli lefokozást ne jelentsen. Ily elhelyezéssel a megüresedő földszinti helyiségekben helyet tudok adni a jövőben felállítandó Régi Magyar Képtárnak. Ugyancsak a spanyol és németalföldi gyűjtemény új felállításánál adtam számot azokról a szempontokról, melyeket a rendezésnél követni kívántam. Az ott ismertetett általános rendezési szempontoktól sem most, sem a jövőben nem kívánok eltérni és itt is hangsúlyozni kívánom, hogy csupán a helyesen lefektetett művészettörténeti és kiállításesztétikai elvek harmonikus együtteséből születhet meg a gyűjtemények egyéni természetéhez és számához alkalmazkodó elrendezés. De lényegesen könnyebb helyzet állott elő a második emeleti rendezésnél, mert a művészettörténeti szemlélet által megkövetelt stílusköröknek időrendi vonalon haladó bemutatása az egymáshoz kapcsolódó termekben minden nehézség nélkül keresztülvihető volt, valamint a művészi oeuvre egységének megóvása is. E megjegyzések egyformán vonatkoznak úgy a kép, mint a plasztikai anyagra. I. Festészeti gyűjtemények. Némeí-oszlrák gyűjtemény. 1. sz. terem : Német-osztrák festészet XV. századi anyaga ; az először felállított XV. sz. osztrák táblaképek csoportja, melyeknek jórésze most került először kiállításra, köztük az a hat brixeni iskolából származó tábla, melyek múzeumunknak folyó évi legújabb szerzeményei (ezt az anyagot osztrák és magyar vonatkozások kapcsán részletesen fogom ismertetni abban a tanulmányomban, amely művészeti folyóiratunk egyik legközelebbi számában a gyűjtemények új felállítását tárgyalja). Ugyané teremben nyert elhelyezést a német gyűjteménynek korban idevágó néhány darabja a közvetlen németalföldi hatás alatt fejlődött kölnvesztfáliai-középrajnai, valamint a délnémet iskolákból. 2. sz. terem : Német gyűjtemény XVI. sz. anyaga : a Dunai iskola (Altdorfer, H. Baldung Grien, M. Schaffner, Jörg Breu, id. Lukas Cranach, Dürer) és Hans és Ivo Strigel oltárszárnyképei a XV. sz. második feléből. 3. sz. terem és előcsarnok : Német és osztrák XVII—XVIII. sz. festészet. Az előcsarnokban és a terem első felében e korbeli | német festők (S. Adler, A. Kaufmann, Jan. Zick, Ruthart stb.), a terem második felében pedig jobbára XVII—XVIII. századi osztrákok, kik közül kiemelkednek a magyar vonatkozású freskófestők képei és vázlatai (M. Altomonte, P. Tróger, A. F. Maulpertsch, S. Dorfmeister, M. J. Kremser Schmidt). E művek, melyek jórészt új szerzemények, stiláris összefüggésükben először állíttatnak ki. Francia gyűjtemény. E két teremre (IV. és V. sz.) osztott anyag nem ad teljes művészi képet a francia festészet XVII—XVIII. századi fejlődéséről. Nem szólva arról, hogy a francia primitívek pótlására ma gondolni sem lehet, e századok festészete (francia klasszicizmus, akademizmus, rokokó) is egy-két kivételtől eltekintve, hiányosan van képviselve és a korképet jórészt másodrangú művekkel tudtuk csak kiépíteni. E művek különösen a ma embere előtt meggyőző művészi erővel nem bírnak, de e korbeli európai művészet összképének kialakítása és a fejlődés folyamatosságának feltüntetése érdekében kiállításuk nem volt mellőzhető. Az első teremben a XVII. század, a másik teremben a XVIII. sz. anyagát állítottuk ki. Meg kell azonban említenem, hogy a rendezés esztétikai szempontjai miatt három kivételt kellett tennem L. de Hyre, Le Brun és Trémolliére esetében. 4. sz. terem : XVII. sz. francia festészet, klasszicista tájképfestők (Lorrain, Dughet, Fr. Miilet) és akademizmus. 5. sz. terem : XVIII. sz. és a XIX. sz. elejének francia festészete, az akademizmus (Jean B. van Loo, Rigaud stb.) és rokokó képviselői (Greuze, Ledoux, Boilly stb.) Angol gyűjtemény. 6. sz. kabinet : XVIII. sz. és a XIX. sz. elejének angol festészete. A múzeum híres arcképsorozata (Hogarth, Reynolds, Gainsborough, Raeburn, Hoppner és Lawrence), az úttörő tájképfestők közül Constable két pompás tájképe. II. Régi Szobrászati Gyűjtemény. A múzeum régi szobrászati gyűjteménye 1921. évben történt felállítása óta ezúttal kerül nemcsak új rendezésben, hanem új helyiségekben is bemutatásra. A fejlődéstörténet vonalán önálló stíluskörökre és művészi ocuvrere bontott gyűjtemény két cso-