Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

A Szépművészeti Múzeum 1935—36-ban

Az egyiptomi gyűjtemény rendezési munkálatainak előrehaladásáról alább számolunk be. 2. Antik Plasztikai Gyűjtemény. Az ókori plasztikai osztály 1935-ben vétel útján szerezte meg egy Kr. e. IV. századi athéni művész szép munkáját: egy »Szarvasféjben végződő rhytont.« Ajándékképpen jutott a Múzeumba egy Kr. u. II. századi kisázsiai görög művésznek »filozofust« ábrázoló mellszobra, mely dr. Géber Antal ny. miniszteri osztályfőnök kezdeményezésére a Múzeum barátai között rendezett gyűjtés eredményeképpen szereztetett meg néhai Faragó Ödön hagyatékának az ErnstMúzeumban tartott aukcióján. Az osztály az 1936. év folyamán vétel útján két darabbal gyarapodott, mégpedig egy Kr. u. III. századi kisázsiai görög művész kisméretű »férfitorzójával« és egy Kr. u. III. századi római művész »barbarfejet« ábrázoló művével, mely nagyobb méretű márvány dombormű, valószínűleg szarkofág töredéke. Az előbbi lelőhelye az eladó adatai szerint Ankara, az utóbbié bizonyosan Róma. Az ókori, közép- és újabbkori gipszöntvények gyűjteménye az elmúlt két év folyamán nem gyarapodott. 3. Régi Képtár. A Régi Képtár az 1935. évben vétel útján 1 és hagyomány útján ugyancsak 1 darabbal, összesen 2 darabbal gyarapodott. Vétel útján szerezte meg a Múzeum egy osztrák (tiroli?) festőnek 1518-ban készült és »Szt. János evangélista legendájának egyik jelenetét « ábrázoló tábláját. — Id. Jan van der Meer : »Erdos táj folyóval « című képe néhai Surányi Béla hagyományaként került a Régi Képtárba. Az 1936. évi gyarapodás 12 drb volt. Ebből ajándékozás útján 2 drb, a közgyűjtemények között az 1934. évi VIII. t.-c. értelmében folyó gyüjteményanyag megosztásának eredményeként 9 drb, a Magyar Történelmi Képcsarnokból való átvétel útján pedig 1 drb festmény került a Múzeum Régi Képtárába. Ajándékozók voltak : Harry G. Sperling és Boross Jenő (New York), akik Anthonie Blocklandt van Monlfoort : »A pásztorok hódolása« című festményét, valamint Boross Jenő hazánkfia, USA ezredes, aki egy XVI. századi német (sváb?) festő : »Szent Erzsebet« című művét ajándékozta Múzeumunknak. A Magyar Történeti Múzeumból a fenti t.-c. értelmében átvett 9 drb festmény a következő : A XV. század közepén működött brixeni festő : »Maria oltárának « hat szárnyképe, továbbá Michelangelo Unterberger ;

x »Szent Mihály legyőzi a sátánt «, Vincenz Fischer : »Jezus és a samáriai nő a kútnál«, Michail : »Mulato társaság « című képei. A Történelmi Képcsarnokból egy németalföldi festő 1540 körül : »Maria magyar királyné képmása« című képét vettük át. Ugyancsak a Régi Képtárban került kiállításra Budapest székesfőváros polgármesterének 261.365/1936. XIV. ü. o. számú határozatának alapján a Fővárosi Képtár, illetőleg a Gróf Zichy Jenő Múzeum négy, letétképpen átengedett festménye, és pedig G. B. Moroni : Férfiképmása, Taddeo di Bartolo : Hármasosztású oltára, valamint két XV. századi oltártábla.

2 1 E kép pontosabb megvizsgálása után megállapítást nyert, hogy az Martin Johann Schmidt (ú. n. Kremser-Schmidt) osztrák festő műve. 2 E két, erősen átfestett tábla Szt. Vid, Modestus és Crescentia legendájának két jelenetét, a szentek elfogatását és olajbafőzését ábrázolja. A képek minden valószínűség szerint gróf Zichy Edmund bécsi vásárlásaiból származnak. A gróf Zichy Jenő gyűjtemény 1901. évi Nyári Sándor-féle »Leíró laj stromab an« így említve : 80., 84. Magyarországi festő. XV. század : Keresztény vértanuk. — Budapest Székesfőváros gróf Zichy Jenő Múzeumának 1923. évi katalógusában: 91., 92. Német festő, 1500 körül. Keresztény vértanuk. — A Nyári-katalógus megállapításával függ össze Horváth Henriknek »A Mugyüjtoben« (II. évf. 1928. 8—9. sz. 243 1.) közölt attribuciója : »Zwei Altarflügel aus einer oberungarischen Werkstatt des XV. Jahrhunderts«. Budapest Székesfőváros Képtárának katalógusában Gerevich Tibor megállapítása szerint : 35., 36. Kassai festő (1500 körül) : Keresztény vértanuk. Helyesen tulajdonítja Gerevich Tibor (A lengyel és a magyar művészet kapcsolatai. Magyarország és Lengyelország. Szerk. Huszár Károly. Budapest-Warszawa, 1936. 121 1.) e két táblát annak a festőnek, aki az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött és az Ipolyi-gyűjteményből származó öt táblát festette, melyek ott 18/a-e Kassai festő 1470 körül, Felix, Regula és Exuberantius legendája alatt vannak kiállítva. Hozzátehetjük, hogy a Zichy-hagyaték képei az esztergomi ciklus további két tábláját adják, melyekkel megállapítható, hogy a kibővített sorozat Szt. Vid, Modestus és Crescentia legendájának jeleneteit ábrázolja, mint azt már az esztergomi képekre vonatkozólag Otto Benesch (Die fürsterzbischöfliche Gemäldegalerie in Gran. Belvedere 8. Jahrg. 1929. Heft 3, 69 1. — Die Wiener Tafelmalerei im Zeitalter Friedrich III. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte. Band VII. MCMXXX. 186 1.) is megállapította. Benesch szerint