Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

Csánky Dénes: Szepeshelyi táblaképfestészet a XV.—-XVI. században

említett »Michel moler« festette ; bár azonosítása, melyre az irodalom nem egyszer hivatkozott, egyáltalán nem bizonyítható. E mester korábbi művének tulajdonítható nézetem szerint a kassai dómból származó ú. n. Rózsás Madonna függőkép

1 (jelenleg a budapesti Szépművészeti Múzeumban), mely nem sokkal a mester 1516. évi oltára előtt, a XVI. század első tizedében készülhetett. Ezt a függőképet irodalmunk a szepességi Szt. Antal oltárokmestere művének tulajdonította.

2 Ez attribució helyessége ellen szól azonban két körülmény, melyek egyike származási, másika pedig stiláris szempontot jelent. A függőkép ugyanis a kassai dómból származik, ahol a mester későbbi oltára még ma is áll. A Szt. Antal-mester típusaival való rokonság mellett, ami különösen a gyermek Jézus alakjában szembetűnőbb, a Mária látogatása-oltár mesterének művészi előadásában a Madonna-fej és kéz olaszos renaissance ihletettsége ünnepélyesebb, sőt emelkedettebb felfogású. Lazúros finom átmenetekkel teljes formaképzése plasztikusabb, és a ruharészek lilás barna tónusa sem éppen jellemző a Szt. Antal-mester művészetére. Ami a függőképnek a Szt. Antal-mesterrel való stílusrokonságát illeti, ez a Mária látogatása-oltár mesterével is magyarázható és ez utóbbinak a Szt. Antal oltárok-mestere műveivel való kapcsolatára éppen az a művészettörténeti írónk mutatott rá,

3 akitől a függőkép attribuciója származik. Különben a Mária látogatása-oltár mestere szepeshelyi festőknél nyerhette művészi kiképzését, ahol — úgy látszik — a század első tizedében már megtörtént az új szepességi mesterek törekvéseinek a régi szepeshelyi stílussal való keveredése. A mester 1516-ból való Mária látogatásaoltárának stílusa csupán a szepeshelyi művészet századfordulói eredményeiből vezethető le. Az egyes jelenetek — Angyali üdvözlet, Jézus születése, Királyok hódolása és Menekülés Egyiptomba — csoportosításában, a képszerkesztésben, a rendkívül fejlett mély tájháttérben, az alakok ruharedőzésében, gyakran típusaiban is a szepeshelyi tradíciók teljes határozottsággal domborodnak ki.

4 A századfordulói szepeshelyi emlékek stiláris kapcsolata mellett is megállapítható időbeli különbséget a Mária látogatása-oltár képeinek (113x75 cm) renaissance felfogásában és különösen a stilizált virágindás mustrákban és keretezésekben, a képek színalakításában találjuk fel. Azok a flamand elemek, melyeket még a Mária koronázása-oltár mesterének hazai hatásaként az okoliesnói főoltár festője már renaissance fejlettségig érlel, a Mária látogatása-oltár képeinek táj háttereiben tovább elmé1 Az eredeti kerettel 71x61 cm, anélkül 51 x 41 cm. 2 Fenyő Iván és Genthon István : i. m. 509—510. 1. — Készültét a XVI. század húszas éveire teszik. Később Genthon István (i. m. 66. 1.) keletkezési idejét korábbra, 1500 körűire helyezi. 3 Genthon István : i. m. 73. 1. 4 A külső táblákon Szt. Katalin, Szt. Borbála, Ker. és Ev. Szt. János álló alakjai festettek. Az utóbbinak képén 1516 évszám olvasható. — Szt. Katalint többen : Divald, Kemény, Wick, Gerevich László Szt. Dorottyának említették.