Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)

A Szépművészeti Múzeum 1935—36-ban

szükségesebb karbahozatali és tisztítási mun­kálatokat, melyek különösen a Ghiberti sorozatnál voltak jelentékenyebbek. A második emeleti gyűjteményeknek meg­nyitásával a Múzeum régi kép- és szobor­gyűjteményeinek átrendezése és új felállí­tása befejeződött. A Régi Képtár katalógusa már sajtó alatt van, a régi szobrászati gyűjteményről pedig az előbbinek megjelenése után közvetlenül elkészül az új tudományos katalógus. A gyűj­teményekben való eligazodás megkönnyítése céljából ezúttal is elkészíttettem a szükséges feliratos táblácskákat.« A Régi Magyar Képtár elhelyezésére szol­gáló földszinti helyiségek átfestése is befeje­zést nyert 1936 tavaszán és az új gyűjte­mény anyagának az átalakított földszinti, világos színűre festett termekben való elhe­lyezése még ez év folyamán kezdetét vette. A Modern Képtár kiállítási helyiségeiben mai modern művészeink új szerzeményi munkáiból egy-egy teremre való válogatott sorozatot állítottunk össze, míg Munkácsy műveiből egy nagyobb és egy kisebb termet rendeztünk be az év folyamán. A Múzeum restaurátori műtermeit a Modern Képtár elsőemeleti helyiségeiből az arénaúti földszinti frontra helyeztük át a régi igazgatósági iroda helyére. így a jövő­ben a Modern Képtár férőhelye csekély átalakítással három kabinettel lesz szapo­rítható. Az Egyiptomi gyűjtemény kiállítási helyi­ségeinek berendezési munkálatait az év folyamán befejeztük. Mindössze néhány, a terem közepén elhelyezendő vitrin elkészí­tése van még hátra. így a gyűjtemény ren­dezési munkálatai is megkezdődhettek. Elő­ször a múmia-koporsók felbontására és meg­felelő módon való restaurálására került a sor, amely munkákat a Múzeum kipróbált konzervátori kara végzi. Sajnos, néh. dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanárnak a Pázmány Péter Tudomány-Egyetem bölcsészeti karán őrizetben lévő egyptomi gyűjteményének megszerzése az örökösök rideg álláspontja miatt nem sikerült. Mindamellett remélhető, hogy a nagy állami közgyűjteményekből az elmúlt évek folyamán összegyűjtött anyag az egyiptomi művészi kultúrát jól szemléltető és typologiailag csoportosított rendezésük­ben megfelelő módon fogja érzékeltetni. A jövő év folyamán fog sor kerülni a további átalakító munkálatokra, eslősorban a földszinti nagy előadóterem rendbehozá­sára és felszerelésére, amelyben 1937 tava­szától kezdve művészettörténeti előadások tartását vette tervbe az igazgatóság. C) Kiállítások. A Grafikai Osztály 1935. évben két kiál­lítást rendezett. Április havában mutatta be a »Majovszky-gyüjtemenyt« a maga teljes egészében, a Székely Bertalan jubiláris év kapcsán pedig december havában a mester rajzaiból rendezett kiállítást. 1936-ban a Grafikai Osztály szintén két kiállítást rendezett : május havában a »Francia grafikusok (XVI—XX. század)« műveiből és november végén a »Grafikai Osztály legszebb külföldi rajzai«-ból. 1936. év április hó 13-án nyílt meg a Múzeum baloldali másodikemeleti kiállítási helyiségeiben a Múzeum »lengyel anyagá­ból « rendezett kiállítás. Majd december havában a Krakói Nemzeti Múzeum Ma­tejko-rajzgyüjteményéből és Múzeumunk len­gyel vonatkozású műtárgyaiból rendezett a főigazgató kiállítást, melyet 1936 december 22-én nyitott meg dr. Hóman Bálint vallás­és közoktatásügyi m. kir. miniszter. A minisz­tert gróf Mycielski Kasimir lengyel követségi ügyvivő üdvözölte, aki kiemelte beszédében, hogy e kiállítás a hagyományos lengyel­magyar kapcsolatok jegyében jött létre a két múzeum reprezentatív anyagából. Kife­jezte azt a reményét, hogy ez a kiállítás is szorosabbra fogja fűzni a lengyel és a magyar nemzetet művészeti és tudományos téren. Hóman Bálint miniszter válaszában hang­súlyozta, hogy örömmel jött a kiállítás meg­nyitására, amely méltó kifejezője úgy a mult lengyel—magyar művelődéstörténeti kapcsolatainak, mint a jelenben fennálló ba­ráti kultúrpolitikai együttműködésnek. E helyütt kell megemlékeznünk arról, hogy Múzeumunk az előző évekhez hason­lóan 1935-ben is számos műtárgyat engedett át gyűjteményeiből kölcsönképpen külföldi kiállítások céljaira, ezeknek ellenértéke­ként viszont néhány olyan művész mun­káját mutathattuk be közönségünknek, akik eddig gyűjteményeinkben egyáltalában kép­viselve nem voltak, vagy akiknek bensőbb megismeréséhez a külföldi Múzeumok által rendelkezésünkre bocsátott anyag igen érté­kes eszközül szolgált. Kiállítóként szerepelt a Múzeum az ezévi bolognai-, pármai-, párizsi-, olasz-, velencei Tizián-, rotterdami Boymans-Museum Vermeer-, J. Rissanen helsinki kollektív kiállításán, a Kunst für Alle müncheni Matthias Schmidt emlékkiál­lításán, a Carnegie Institute Pittsbourghban rendezett nemzetközi tárlatán és a schön­brunni Ferenc József emlékkiállításon. Vi­szont cserében a Szépművészeti Múzeumban állíthattuk ki a párizsi Louvre kincsei közül

Next

/
Oldalképek
Tartalom