Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)
A Szépművészeti Múzeum 1935—36-ban
szükségesebb karbahozatali és tisztítási munkálatokat, melyek különösen a Ghiberti sorozatnál voltak jelentékenyebbek. A második emeleti gyűjteményeknek megnyitásával a Múzeum régi kép- és szoborgyűjteményeinek átrendezése és új felállítása befejeződött. A Régi Képtár katalógusa már sajtó alatt van, a régi szobrászati gyűjteményről pedig az előbbinek megjelenése után közvetlenül elkészül az új tudományos katalógus. A gyűjteményekben való eligazodás megkönnyítése céljából ezúttal is elkészíttettem a szükséges feliratos táblácskákat.« A Régi Magyar Képtár elhelyezésére szolgáló földszinti helyiségek átfestése is befejezést nyert 1936 tavaszán és az új gyűjtemény anyagának az átalakított földszinti, világos színűre festett termekben való elhelyezése még ez év folyamán kezdetét vette. A Modern Képtár kiállítási helyiségeiben mai modern művészeink új szerzeményi munkáiból egy-egy teremre való válogatott sorozatot állítottunk össze, míg Munkácsy műveiből egy nagyobb és egy kisebb termet rendeztünk be az év folyamán. A Múzeum restaurátori műtermeit a Modern Képtár elsőemeleti helyiségeiből az arénaúti földszinti frontra helyeztük át a régi igazgatósági iroda helyére. így a jövőben a Modern Képtár férőhelye csekély átalakítással három kabinettel lesz szaporítható. Az Egyiptomi gyűjtemény kiállítási helyiségeinek berendezési munkálatait az év folyamán befejeztük. Mindössze néhány, a terem közepén elhelyezendő vitrin elkészítése van még hátra. így a gyűjtemény rendezési munkálatai is megkezdődhettek. Először a múmia-koporsók felbontására és megfelelő módon való restaurálására került a sor, amely munkákat a Múzeum kipróbált konzervátori kara végzi. Sajnos, néh. dr. Beöthy Zsolt egyetemi tanárnak a Pázmány Péter Tudomány-Egyetem bölcsészeti karán őrizetben lévő egyptomi gyűjteményének megszerzése az örökösök rideg álláspontja miatt nem sikerült. Mindamellett remélhető, hogy a nagy állami közgyűjteményekből az elmúlt évek folyamán összegyűjtött anyag az egyiptomi művészi kultúrát jól szemléltető és typologiailag csoportosított rendezésükben megfelelő módon fogja érzékeltetni. A jövő év folyamán fog sor kerülni a további átalakító munkálatokra, eslősorban a földszinti nagy előadóterem rendbehozására és felszerelésére, amelyben 1937 tavaszától kezdve művészettörténeti előadások tartását vette tervbe az igazgatóság. C) Kiállítások. A Grafikai Osztály 1935. évben két kiállítást rendezett. Április havában mutatta be a »Majovszky-gyüjtemenyt« a maga teljes egészében, a Székely Bertalan jubiláris év kapcsán pedig december havában a mester rajzaiból rendezett kiállítást. 1936-ban a Grafikai Osztály szintén két kiállítást rendezett : május havában a »Francia grafikusok (XVI—XX. század)« műveiből és november végén a »Grafikai Osztály legszebb külföldi rajzai«-ból. 1936. év április hó 13-án nyílt meg a Múzeum baloldali másodikemeleti kiállítási helyiségeiben a Múzeum »lengyel anyagából « rendezett kiállítás. Majd december havában a Krakói Nemzeti Múzeum Matejko-rajzgyüjteményéből és Múzeumunk lengyel vonatkozású műtárgyaiból rendezett a főigazgató kiállítást, melyet 1936 december 22-én nyitott meg dr. Hóman Bálint vallásés közoktatásügyi m. kir. miniszter. A minisztert gróf Mycielski Kasimir lengyel követségi ügyvivő üdvözölte, aki kiemelte beszédében, hogy e kiállítás a hagyományos lengyelmagyar kapcsolatok jegyében jött létre a két múzeum reprezentatív anyagából. Kifejezte azt a reményét, hogy ez a kiállítás is szorosabbra fogja fűzni a lengyel és a magyar nemzetet művészeti és tudományos téren. Hóman Bálint miniszter válaszában hangsúlyozta, hogy örömmel jött a kiállítás megnyitására, amely méltó kifejezője úgy a mult lengyel—magyar művelődéstörténeti kapcsolatainak, mint a jelenben fennálló baráti kultúrpolitikai együttműködésnek. E helyütt kell megemlékeznünk arról, hogy Múzeumunk az előző évekhez hasonlóan 1935-ben is számos műtárgyat engedett át gyűjteményeiből kölcsönképpen külföldi kiállítások céljaira, ezeknek ellenértékeként viszont néhány olyan művész munkáját mutathattuk be közönségünknek, akik eddig gyűjteményeinkben egyáltalában képviselve nem voltak, vagy akiknek bensőbb megismeréséhez a külföldi Múzeumok által rendelkezésünkre bocsátott anyag igen értékes eszközül szolgált. Kiállítóként szerepelt a Múzeum az ezévi bolognai-, pármai-, párizsi-, olasz-, velencei Tizián-, rotterdami Boymans-Museum Vermeer-, J. Rissanen helsinki kollektív kiállításán, a Kunst für Alle müncheni Matthias Schmidt emlékkiállításán, a Carnegie Institute Pittsbourghban rendezett nemzetközi tárlatán és a schönbrunni Ferenc József emlékkiállításon. Viszont cserében a Szépművészeti Múzeumban állíthattuk ki a párizsi Louvre kincsei közül