Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 8. 1935-1936 (Budapest, 1937)
Csánky Dénes: Szepeshelyi táblaképfestészet a XV.—-XVI. században
SZEPESHELYI TÁBLAKÉPFESTÉSZET A XV.-XVI. SZÁZADBAN 13 egyik külső képén a Keresztvitel jelenetének előlhaladó poroszlója Schongauer L. 26. lapjának megfelelő és külföldön is kedvelt alakja után hűen készült, ezúttal hozom kapcsolatba a főoltár 1478. évi keletkezési idejével. Az átvétel tehát az oltár da tálasának kapcsolatában nemcsak a hazai korai metszetkölcsönzések szempontjából ritka jelentőségű, hanem Schongauer híres passió rézmetszet-sorozatának keletkezési időpontját is lényegesen szűkebb időhatárok közé szorítja. Schongauernek e passió-sorozatát a kutatás általában korai keletkezésűnek tartotta. Wendland közelebbről az 1474—79. évi második periódus végére sorolta, utóbb pedig Lehrs emelte ki 1 a sorozat korai keletkezésének lehetőségét. Az 1478. évi október 25-én felszentelt szepeshelyi főoltár tehát beleszól a nagy német mester metszeteinek kronológiájába és bármily rövid időre is tegyük a szepeshelyi mesternek a metszethez jutását, mely valószínű külföldi útjával lehet kapcsolatos, mégis legalább egy-két évet feltételezve, Schongauer passió-sorozata, vagy legalább is a Keresztvitel lapja már a 70-es évek közepén elkészült. E népszerű lapot a XV. század végén másutt még mindig előszeretettel használják fel. Bizonyítékunk erre az esztergomi Keresztény Múzeumba került ú. n. garamszentbenedeki kis passió-sorozat Keresztvitel képének mindezideig publikálatlan metszetkölcsönzése. E passió-sorozat külön érdekessége egyrészről, hogy a festő a Sírbatétel kép hátterében az apátságot festette meg, másrészről az a mindezideig fel nem ismert összefüggés, hogy a sorozat táblái ugyancsak Garamszentbenedekről az esztergomi múzeumba került és itt a tűzvész alkalmával megszenesedett Kálvária oltárszekrény két szárnyának nyolc képét alkotják. A táblák (65-5x45-5 cm) és az oltárszekrény (144x110 cm) összetartozását a közös eredet és keletkezési időn kívül a pontos méretbeli egyezés is bizonyítja. A szekrény alsó peremének 0 crux • adoranda • 0 crux veneranda ano • dni • 1495 felirata pedig egyúttal a passió-képek, mint a metszet-átvétel idejét is meghatározza. 2 Az 1470-es évek végén minden bizonnyal elkészült jánosréti főoltáron történt Schongauer kölcsönzés legutóbb vált ismeretessé. 3 A korai Schongauer átvételek eddig ismeretlen és datált esete a Felvidék művészetében, az 1483-ban készült cserényi oltár általam megtalált egyik oromszobrocskája (61-5 cm magas) : Máriának köpenybe burkolt alakja Schongauer ritkán felhasznált L. 11. lapja után készült. Provinciális faragó munkája, mely — amellett, hogy a metszet keletkezési idejének megállapításához is hozzájárul, — egyben bizonyságot szolgáltat arra, hogy Schon1 Geschichte und kritischer Katalog des deutschen, niederländischen und französischen Kupferstichs im XV. Jahrhundert von Max Lehrs. Fünfter Textband. Wien 1925. 166. 1. 2 Ipolyi említése (A besztercebányai egyházi műemlékek története és helyreállítása Ipolyi Arnold besztercebányai püspök által. Budapest, MDGCCLXXVIII. 78. 1.), hogy Garamszentbenedeken »szekrényoltár képei egyikén az 1495. másikán 1511 felírat áll,« az előbbit tekintve, a fenti oltárra vonatkozhatik. 3 Dr. Hoffmann Edith i. m. 26. 1.
