Petrovics Elek szerk.: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 1927-1928 (Budapest, 1929)

Divald Kornél: A kassai dóm mesterei

nem tekintve trachitl alapzatát, ugyanabból a köböl, Schaffarzik Ferenc, kiváló geológusunk meghatározása szerint abaújvári riolif-tutTából faragták. Kiváló mesteréről, a róla pusztán Kassán fönnmaradt írott adatok alapján, vajmi keveset tudnánk. Az a körülmény, hogy Bártfán is dolgozott, sőt öregkorában valószínűleg oda is költözött, az ottani működésével kapcsolatos levéltári anyag lehetővé teszi, hogy életrajzát, ha nem is végérvényesen, akkora teljességgel rekonstruálhassuk, ahogy ez eddig egyetlen középkori magyar mesternél sem vált lehetővé. Szinte bizonyos, hogy István mester legalább is 1452-től mintegy huszonöt éven át a kassai dóm második építési korszakának vezető építésze volt s abban a mértékben, amint ez ma látható, a templom kápolnákkal való bővítését s belső és külső díszítését ő fejezte be. Ennek a munkának a zömét 1464-ben bizonyára már elvégezte, mert ha nem nélkülözhették volna, Kassa urai akkor aligha ajánlják Bártfa városának, hogy az alig tíz éves Szent Egyed-templom összedűléssel fenyegető szentélyboltozatának újjáépítését reábízzák.

1 Az ajánló levél 1464 május II én kelt s kiemeli, hogy István mester mind a Szent Erzsébet-templomon, mind egyéb városi épületeken mái- jó sokszor próbáját adta kőfaragásban és építésben való kiválóságának s azért Kassa városa építkezéseinek vezető mesterévé (wcrkmaister) tette meg.'

2 István mester 1464-ben a bártfai szentély boltozatért 324 aranyforintot, 1165-ben a szentségházért ugyanitt 35 Irtot kap s továbbra is összeköttetésben marad a bártfaiakkal. Egyik keltezetlen, de valószínűleg még 1470 előtt írt levelében mentegetőzik, hogy az áradások miatt a rossz utakon utaznia nem lehetett s alkalmas időre kocsit kér, hogy a megrendelt képekkel (mit den bildern alsz ewer lieb cnbolen hat) Kassáról eljöhessen.

3 Bizonyos, hogy itt faragott képekről van szó, amelyek vagy műhelyében készüllek, vagy amelyeket a bártfaiak számára megbízásukból Kassán ő rendelt meg. A bártfai Szent Egyed-templom legszebb szárnyas oltárai szoros kapcsolatban állnak Kassa ilyfajla (miiekéivel s az ezekbe való szobrok és festmények megrendelésénél a bártfaiak ugyancsak rászorultak István mester közvetítésére, aki Kassán 1465-ben, amikor Kölner János festő ott polgárságot nyer, mint ennek kezese szerepel/

1 Mintegy tíz évig ezután semmi hírünk sincs István mesterről, de neve ott található a városi jegyzőkönyv névsorában, amely 1467—1487 között a kassai külső tanács tagjait, a centumvireket sorolja föl.

5 1 176-ban Diósgyőrött Mátyás király számára dolgozik mesterünk s az általa vállalt épület kőmívesmunkájához a kassai Márton mestert szerződteti s munkája biztosítékául leköti ennek összes javait. A következő évben azt írja a bártfaiaknak, hogy a királytól szabad lévén (zo ich frey vom kynick bin), ismét dolgozhat nekik s kész Bártfára jönni, hogy szerződést kössön az ottani kolostor bebolto1 L. A bájtfai Szent Egyed-templom c. monográfiámat. Archaeologiai Értesítő 1915. 2 L. Ivánvi Béla: Bártfa szab. kir. város levéltára. Budapest, 1913. 1532. szám. 3 Abel Jenő: Műtörléneti adatok a XV -XVI. századból Bártfán. Történelmi Tár 1884. 536. lap, 4 L. Kemény cikkét a Mérnökközlöny 1904. évf.-ban 41. — Kemény ebből fölöslegesen arra következtet, hogy István mester Kölnben is járt. 5 U. o. 42. Alig hihető s ez Kerekes alább idézett tanulmányából is valószínű, hogy a felsoroltak végig, vagyis 20 évig voltak centumvirek.